A mai nap a szellemiség napja, nagyon erős intellektus energia lengi át a napot, és ad értelmet az év utolsó napjára.
A 31-es számhoz: mindig anyagias és földies dolgok tartoznak, mint a munka, a karrier, a pénzzel kapcsolatos dolgok, és a magánélet és a szerelem kérdésköre.
Most érdemes így év végén megvizsgálni, a magánéletünket, mennyire működő terület? Vagy a pénzügyi forrásainkat, mennyire élhető benne az élet? Mennyire örömteli és teljes?
Amint megvizsgáltuk és nem találtunk kivetni valót, úgy tudunk tovább lépni, és könnyű szerrel várni az új esztendő csodáját. Ha nemleges a válasz akkor érdemes átgondolni, és javítani rajta.
Ha kevés a pénzünk, akkor a gazdagság energiájával kell foglalkozni és pénzügyi csapokat, ha képletesen is megnyitni, hogy áramoljon a pénz! A gondolkodásban kell átreformálni csomó mindent, hogy a negatív pozitívvá legyen. Ilyen a magánélet is, amint blokkokat és gátakat építünk fejben, az fog megvalósulni, tehát a negatív kép lesz mérvadó, és hangsúlyos. Ahol a fókusz ott az energia, a gondolatok szabják meg, pozitív vagy negatív.
Mert pozitív kivetítéssel is tudunk teremteni, pozitív jelent és jövőképet. Amint elképzeljük, hogy boldog párkapcsoaltban élünk, és egészséges emberi kapcsolataink vannak, úgy az sokkal könnyebben tör utat, megvalósulást nyer. Ez a mágia, személy szinten, tehát magunk tudjuk megteremteni az életünket, a gondolatok szabják meg az irányt, és a minőséget is. Mert ha rosszul gondolkodunk helyzetekről és emberekről akkor az fog megvalósulni, és ez mind-mind gátat szabhat a pozitív elképzelésnek, és a gyümölcsöző jövőképnek is.
A nap fő energiája a lélek, érzelem, ennek a kérdésköre. Vajon mennyire van hitünk és elképzelésünk a jövőnk felé, mennyire hiszünk másokban, és mennyire tudunk megérteni másokat? Ha igen a válasz, akkor ezzel nincs dolgunk, és jó irányban haladunk az életünkben. Ha nem a válasz, nem tudunk hinni, bízni, magunkban és másokban sem, akkor megérteni sem tudunk, és még a hajlandóság sincs meg bennünk, hogy megértsük a másik nézőpontját? Így nem tudunk haladni, és gátat szabunk, akadályokat görgetünk az útra, ahhoz hogy haladjunk, pozitív kövekre lesz szükség, mert a negatív beszakad, eltörik, és bemélyed, ami akadályozza a járást, és a haladást.
A 4 legdrágább karmikus adósság, amit ki kell fizetned
Az élet néha olyan, mint egy régi, kissé rongyos napló: sorokat írsz sor után, minden rendben lévőnek tűnik, aztán – bumm! – és a világ a feje tetejére áll.
Úgy tűnik, mindent jól csináltam, keményen próbálkoztam, nem okoztam kárt senkiben, de az ütés egy olyan irányból érkezik, amire soha nem gondoltam.
Ez a karma: az Univerzum láthatatlan elszámolása.
És itt nincs szükség számológépes könyvelőre – a számla azonnal nyitva van, de néha évekbe telik, mire kifizetődik.
A karma nem ijeszt meg, csak tükröződik.
A jóság úgy tér vissza, mint a napsütéses nap melege, a gonosz pedig úgy, mint a váratlanul és erővel hulló jeges eső. Még a látszólag ártatlan érzelmeket is – az irigységet, az irritációt, a haragot – gondosan elraktározzák egy „adósságnyilvántartóban”. És minél magasabb a számla, annál kézzelfoghatóbb a megtorlás.
Az összes adósság közül négy különösen nehéz. Azok, amelyeket nem lehet elrejteni, elkerülni vagy elhalasztani. Hívatlan vendégekként jelennek meg: csendben, váratlanul, de azonnali vagy évekkel későbbi fizetést követelnek – mindegy.
1. Szülők sértegetése
A szülők az első hősök és tanítók az életünkben. Megtanítottak minket járni, beszélni, különbséget tenni a jó és a rossz között. Türelmük néha határtalannak, szeretetük pedig örökkévalónak tűnik. De csak annak tűnik. A szüleid megsértése olyan, mint a saját házad gyökereinek kivágása: egy ideig úgy tűnik, áll, de egy nap minden összeomlik.
Konfuciusz egyszer azt mondta:
A gyermeki jámborság az erény gyökere.
És ezek nem csak szép szavak egy könyv díszítésére. Ezek egy életre szóló útiterv. Még ha a szülők nem is tökéletesek – ki az? –, a munkájukat, a figyelmüket és a szeretetüket értékelni kell.
Néha egy felnőtt vitatkozik az anyjával vagy az apjával, és felsóhajt: „Mit lehet velük kezdeni? Régimódiak.” És ezekben a szavakban egy csipetnyi megvetés rejlik, egy karmikus adósság előlegének befizetése.
Ez nem mindig térül meg azonnal: néha a kapcsolatban keletkezett űrön keresztül, az érzésen keresztül, hogy senki sem ért meg, apró, de lélekölő bajokon keresztül.
Egy apró részlet: még a csend, egy közömbös tekintet vagy egy alig hallható mosoly is energetikai nyom.
A karma mindenre emlékszik.
A szilveszter nem csak az év utolsó napja.
Hanem egy csendes határvonal.
Ami mögött ott van minden, amit átéltünk, túléltünk, elengedtünk. Nem mindenkinek a zajról szól. Nem mindenkinek a pezsgőről.
Sokaknak inkább számvetés, egy mély levegő, egy halk „köszönöm” az évnek. Szilveszterkor nem kell nagy fogadalmakat tenni. Elég, ha megengedjük magunknak a reményt. Hogy ami jön, lehet könnyebb. Hogy lehet több béke, kevesebb megfelelés. Az új év nem az órától kezdődik. Hanem ott, ahol végre elengedjük a régit.
-Álmok nélkül nincs holnap
2. Ne Sérts meg vagy árulj el valakit, aki szeret téged
A szerelem nem csupán egy romantikus szó. Bizalom, nyitott lélek, hajlandóság arra, hogy ott legyünk, amikor nehéz, amikor ijesztő, amikor hideg van. Az igazán szerető személy árulása – hazugság, hűtlenség vagy egyszerűen közöny – a legmélyebb sebet hagyja.
A karma itt különösen kérlelhetetlen. Aki egyszer elárulja a bizalmat, adósságcsapdába kerül: magány, gyanakvás, az az érzés, hogy a világ tele van rejtett késekkel. És minél őszintébb a szeretet, annál fájdalmasabb a megtorlás.
Ez nem elmélet. Ezek több száz történet ismerősöktől, barátoktól és szomszédoktól.
Vannak, akik egyszer elárulják a bizalmat, majd éveket töltenek a megbocsátás keresésével. Néha, még az élet legfényesebb pillanataiban is, a bűntudat, a csalódás és az üresség visszhangja visszatér.
És ez minden szinten működik: egyszer elárulsz – és te magad is óvatossá, hideggé, elidegenedetté válsz.
3. Igazságtalan vád
A szavak fegyverek lehetnek. Néha mélyebbre sebeznek, mint egy ököl. Egy igaztalan vád, pletyka vagy rágalmazás olyan, mintha követ dobnánk valaki más lelkébe. Kicsi a kő, de a súlya felhalmozódik, lerakódik, majd visszatér.
De a karma lát és emlékszik. És előbb-utóbb, amit elhagytál, visszatér hozzád. Néha dupla erővel, váratlanul és fájdalmasan.
A szavak jobban fájnak, mint a tettek. Minden alkalommal, amikor megszólalsz, tedd fel magadnak ezt az egyszerű kérdést: „Megbántok valakit?” Ha a válasz „igen”, jobb hallgatni. Néha a hallgatás ezer szót ér.
4. Igazságtalanság a gyengékkel szemben.
Lev Tolsztoj mondta: „Egy ember nem azért nagy, mert tudja, hogyan kell irányítani az erőseket, hanem azért, mert megvédi a gyengéket.
És ez egy időtálló igazság. Az egyik legnehezebb teher megsérteni, megalázni és figyelmen kívül hagyni a gyengébbeket: a gyerekeket, az időseket, az állatokat, a kollégákat. A legkisebb igazságtalanság, a legkisebb sértés – mindez karmikus nyomot hagy.
Az igazságtalanság sokféleképpen nyilvánul meg. Néha egy hangos kiáltás egy gyerekre, néha egy közömbös pillantás valaki más szerencsétlenségére. Apróságnak tűnhet – nem nagy ügy. De a karma mindenre emlékszik: minden pillantás, szó, cselekedet vagy tétlenség feljegyzésre kerül.
A gyengék az emberiség tükrei. Ha kegyetlenül bánnak velük, az élet elkerülhetetlenül megtanít nekik egy leckét, néha sokkal keményebbet a vártnál. És ennek a leckének az ára mindig magas.
A törődés apró cselekedetei, mások fájdalmának figyelembevétele nem csupán erkölcsiség. Valódi fizetség a karmára.
Hogyan kerüljük el a karmikus adósság felhalmozódását.
A kedvesség, az őszinteség és a tisztelet szellemében élni segít megőrizni az egyensúlyt. Az együttérzés és a méltányosság másokkal szemben nem szlogenek, hanem kézzelfogható eszközök. Apró kedves cselekedetek, őszinte szavak és mások iránti figyelmesség – ez a módja annak, hogy csökkentsd az élettel szembeni adósságodat.
Mahatma Gandhi mondta:
A legjobb módja annak, hogy megtaláld önmagad, az, ha elveszíted magad mások szolgálatában.
És ez nem metafora. Amikor segítesz, törődsz, hidakat építesz az emberek között, a karma megszűnik teher lenni. Egy gyengéd iránytűvé válik, amely harmóniához vezet.
A karma nem büntetés, hanem tükör. És minél tisztább a tükörképe, annál könnyebb eligazodni az életben. Minden jótett olyan, mint egy lépés a belső békéhez vezető úton. Néha ezek a lépések észrevehetetlenek, néha aprók, de ezek teszik az életet valóságossá, élénkké és értelmessé.
„Egy ember nagyságát nem a gazdagság és a hírnév méri, hanem az, hogy képes-e szeretni és nem ártani.”
Megerősített áldás A szilveszter nem csak az év utolsó napja.
Hanem egy csendes határvonal.
Ami mögött ott van minden, amit átéltünk, túléltünk, elengedtünk. Nem mindenkinek a zajról szól. Nem mindenkinek a pezsgőről.
Sokaknak inkább számvetés, egy mély levegő, egy halk „köszönöm” az évnek. Szilveszterkor nem kell nagy fogadalmakat tenni. Elég, ha megengedjük magunknak a reményt. Hogy ami jön, lehet könnyebb. Hogy lehet több béke, kevesebb megfelelés. Az új év nem az órától kezdődik. Hanem ott, ahol végre elengedjük a régit.
-Álmok nélkül nincs holnap