Egyéni élettervünkbe bele van kódolva sok más lélek, tágabb értelemben egy egész közösség életterve is.

A különváltság tudatában az ember nem érzi, hogy itt minden mindennel összefügg!

.

Megérintesz valamit, s a világ másik pontján jelentkezik a hatása.

.Mert össze vagyunk kötve nemcsak érzelmileg és gondolatilag, de sokkal mélyebben : Lelkünk gyökerében is.

Müller Péter

(Kígyó és kereszt)

Miért kell kincsként őriznünk a „boszorkány” szavunkat?

A kifejezés hosszú időn át olyan volt a női kollektív emlékezet tárházában, akár egy lelakatolt, titkos és tiltott szoba.

A rémtörténeteket, melyeket igyekeztünk jó mélyen elzárni, nem mi írtuk, hanem azok, akik féltek tőlünk. És a félelmüknek nagy ára volt… nők százezreinek vagy millióinak az élete.

Valamennyien tudók voltak! Bábák, gyógyítók, füvesasszonyok, látók, javasok és a törzsük bölcsei. Nem démonok. Nem lidércek. Nem ördögi teremtmények. Nők. Emberek. Akiktől rettegtek. Véráztatta szégyenfolt a múlt emlékezetén, és a vér nem hagyja, hogy elmaszatoljuk a történetet.

A „boszorkány” a kollektív női tudás egyik ősi kulcsszava. Amikor kimondjuk, valami megnyílik a múltból… a gyógynövényekhez értő kezek, a születést kísérő jelenlét, a természet ritmusához hangolt bölcsesség, a közösség gyógyulása. Egy boszorkány bölcs és erős. És éppen ez volt a „bűne” az uralkodó tudatlanok szemében. Az erő.

Az egyház és az általuk uralt korszakok társadalmi rettegése szisztematikusan mocskolta be. Démoninak, ördöginek titulálták, hogy el lehessen hallgattatni azokat a nőket, akik sokat tudtak a világról, és akiket a hatalom nem tudott kontrollálni.

A „boszorkányüldözések” valójában nem a babonáról szólnak, hanem végtelenül aljas politikai módszerekről, melyek a női test, a női tudás és a női szexualitás feletti kontroll megszerzésének az eszközei voltak.

A szó maga azonban nem halt bele az üldöztetésbe. Eltorzult a századok alatt, de vissza kell adnunk a tisztaságát. Az eredeti tisztaságát, amely annyit jelentett, hogy tudó, gyógyító, látó vagy bölcs. A nők, akiket meggyötörtek és megöltek voltak azok, akik miatt létezik ez a szó.

A tisztulás, az igazság beismerése, a meggyilkoltak előtti tisztelgés, amit elődeink sajnos nem élhetnek meg, itt és most általunk igenis megtörténhet.

A „boszorkány” szavunk számomra – történelmi emlékezés, a női önazonosság visszakövetelése, a félelemből táplálkozó narratíva átírása, az igazság megerősítése és tiszteletadás azoknak, akiket elhallgattattak.

Ha elkerüljük a kifejezést, akkor újra ugyanazt tesszük, amit a múlt, vagyis megtagadjuk a női tudást és bölcsességet. Ha kimondjuk, és tiszta tartalommal töltjük meg, akkor visszaadjuk a hangjukat azoknak, akiktől erőszakkal elvették. Forrás Internet

Megerősített áldás: Hogyan szeress egy spirituális nőt?

Egy papnőt, egy gyógyítót, egy „istennőt”?

Ha te is olyan nő vagy, aki szenvedélyesen és misztikusan szeret… ez most rólad szól!

Ha te olyan férfi vagy, aki különleges nőt keres… ez most neked szól.

A legtöbb férfi sosem szeretett még igazán spirituális nőt, mert ezt a fajta nőt nem lehet „hagyományosan” szeretni.

Nem partiarc, nem egy hétvégére szól a vele való kapcsolat, nem a bulit keresi egy randin.

Igazából ő kívülálló.

Különleges.

Azok számára érdekes az energiája, akik szeretik a rejtélyeket.

Akik nem az „instantra” vágynak.

Ő papnő. Gyógyító. „Istennő”.

Királynő. Csontjaiban hordozza az ősi idők emlékét.

Sokan mondták már neki: „túl sok vagy” – pedig csak túlságosan „mély tenger” azoknak, akik a patakokat szeretik.

Többet érez. Mélyebbre lát. Jobban szeret.

Nyitottabb a szíve, mint másoknak.

Intuitív, értelmes, érzékeny. Lelke csak az igazat fogadja el.

Teste a teljes jelenlétre vágyik.  Szíve mély érzésekre.

Olyan férfit akar, aki már elkezdte megismerni önmagát.  Ami nem a gyávák útja…

Számára a férfiasság nem a „teljesítményről”, hanem a jelenlétről szól.

Ha szokványos módon próbálod szeretni, össze fog törni téged.  Nem érdekli a státusz, az ego, a külsőségek.

Nem tudod elcsábítani a szavaiddal – az csábítja, amit megtestesítesz.

Az, hogy önmagad vagy.  Hogy tiszták az érzelmeid.  Hogy a férfienergiád földelve van.

Ez a nő olvas az energiákból.

Mindegy, mit mondasz – érzi, ha bizonytalan vagy, ha hezitálsz, ha hazudsz. Egyszerűen tudja.

Mit hoz egy spirituális nő egy férfinak?

Ha megszeret, megnő az önbizalmad,  megtalálod az életcélod,  felerősödik a kreativitásod,  kristálytiszta lesz az intuíciód,  finomabb az érzelmi világod,  mélyebb a spirituális utad.

Ő lesz a múzsa, aki felébreszti a férfi tüzét.

A férfi lesz a menedék, ahol a nő lelke végre megpihen. Még a legerősebb papnő is elfárad néha.

Amikor végre védettnek érzi magát, olyan erővé válik, ami átalakítja a férfi életét. Közelebb viszi Istenhez, önmagához, ahhoz, aki valójában.

Ám ez a magas rezgés olyan férfit kíván, aki képes fenntartani ezt az intenzitást. Ahhoz, hogy szeress egy ilyen nőt, harcos-királlyá kell válnod.

Nem akar olyan férfit, aki fél az érzelmektől vagy a mélységtől.  Neki stabilitás kell – egy férfi, aki tudja, ki ő.

Egy férfi, akinek jelenléte képes lecsillapítani a viharokat.

Egy férfi, aki elég erős, hogy megvédje őt a fizikai világban, hogy ő közben elvégezhesse szent munkáját a spirituális dimenzióban.

Ő gyógyító.

Te vagy a pajzs.

Ő a varázslat.

Te tartod a földön, nehogy túl magasra repüljön.

Ő a jósnő.

Te vagy a harcos, aki őrzi őt, miközben portálokat nyit más világokra.

Együtt lesztek ti az egyensúly.

A papnő és a király.