Most érzelmi töltett kerül főszerepbe, tehát hogy a kapcsolataidban mennyire viszel bele lelkiséget, mennyire éled az érzelmeidet is…?
Mennyire engedsz teret az léleknek mennyire vagy tudatos benne, ésszel vagy inkább szívből döntesz, választasz…?
Ezek fontos dolgok mert ha pl. nem élsz intenzív érzelmes életet, érdemes a torokcsakrát erősíteni, hogy tudj tisztán kapcsolódni, őszinte kommunikációval és nyílt, meghitt beszélgetésekkel másokhoz is.
Fontos hogy tudj megnyílni – nyitottá és barátságossá válni, a kedvesség ingyen van.
S, talán akkor mások is jobb szívvel csatlakoznak, kapcsolódnak hozzád. Csak bízz benne. De az biztos a hétvégét, a lelkiség, a kommunikáció és sorsfeladatok, a karmikus feladatok hatják át. Ebben kapsz égi segítséget és támogatást, légy nyitott. Megkapod majd jutalom, ajándék vagy titkos üzenet formájában, ez úgynevezett égi áldás, karmikus jel, álruhás áldás, ki hogy nevezi. De szokatlan lesz és váratlan.
Megerősítés: Vannak időszakok, amikor a kollektív mező annyira megnehezedik, hogy reggel még a szemed kinyitása előtt is érzed. A levegő sűrű. Az emberek reaktívabbnak tűnnek. A szívek fáradtak. És anélkül, hogy észrevennéd, mindenki olyan stresszt kezd cipelni, ami nem is az övé.
Amit mostanában érzel, az nem csak a saját súlyod… hanem egy átmeneti világ érzelmi nyomása. Az emberiség egy válaszút előtt áll, és amikor a kollektív tér tele lesz félelemmel, bizonytalansággal és a felszínre törő régi traumákkal, az olyan emberek érzik meg először, mint mi. Nem azért, mert terhet cipelünk… hanem azért, mert arra teremtettünk, hogy megtisztítsuk.
Ezért fontos most ez a megtisztulás. A világ gyorsan változik. Régi struktúrák repednek. Új idővonalak nyílnak meg. Az emberek felébrednek, de sokan nem tudják, hogyan kezeljék azt, amit éreznek. És amikor a kollektív mező megtelik zajjal, zavarodottsággal és érzelmi törmelékkel, valakinek fel kell oldania a nyomást, hogy mások újra fellélegezhessenek. Ez a valaki az, aki ezt olvassa. A hangod… a szándékod… a jelenléted erősebbek, mint gondolnád.
Szóval olvasd ezt lassan. Érezd, ahogy átjárja a mellkasodat. Engedd, hogy újraindítson. És ahogy újraindít, úgy indítja újra a kollektívát is rajtad keresztül.
„Elengedem a súlyt, ami nem az enyém. Elengedek minden félelmet, minden érzelmet és minden elvárást, amit másokért hordoztam. Szeretettel visszajuttatom ezeket az energiákat a forrásukhoz, és visszaszerzem a teret, ami hozzám tartozik.
Elengedek minden köteléket, ami kimerít, minden történetet, ami korlátoz, és minden árnyékot, ami azt színleli, hogy hatalma van felettem.”
– Zachary Fisher