– Béke veled – köszönt az angyal kedvesen, miközben leült a macska mellé egy vastag faágra, lerázva arról a havat.

– Szervusz. – a macska kinyitotta egyik zöld szemét, lustán ránézett az angyalra, aztán visszafordult.

Az angyal a szárnyai alá húzta meztelen lábait, és lenézett. Alattuk havas kert terült el, a levegő kacagástól, vidám kiabálástól, repülő hógolyók suhogásától és léptek csikorgásától volt hangos.

– Jó magasra másztál – mondta az angyal, miközben felmérte az ág és a talaj közti távolságot.

– Itt fent nem érnek el még Alex hógolyói sem.

Az angyal megértően bólintott, és kissé felhúzta a szárnyait. Egy ideig hallgattak.

– Az öreg gazdámért jöttél? – kérdezte a macska, de nem fordult az angyal felé. A hangja most is lustán csengett, de az angyal megérezte, hogy fájdalom és félelem lengi körül.

– Nem, nem jöttem senkiért.

– Ah! – az aggodalom felhője máris szertefoszlott. – Az öreg minden nap elmondja, hogy hamarosan eljön érte egy angyal, de lehet, hogy egy másik angyal jön majd – magyarázta a macska.

Egy ideig megint hallgattak. A macskát azonban valahogy zavarta az angyal jelenléte, és a tőle telhető legközömbösebb hangon azt kérdezte tőle:

– Milyen alkalomból vagy itt?

– Csak megpihenek egy kicsit. Megmentettem egy gyereket a városban. Nagyon nehéz munka volt. Most hazafelé tartok.

– Te a betegségtől is meg tudsz menteni valakit?

– Az a betegségtől függ. De sok mindent meg tudok tenni. Őrangyal vagyok.

– Akkor miért üldögélünk még mindig itt? – nyávogta elkeseredve a macska. – Gyere, menjünk!

A macska olyan sebesen ugrott a földre, akár egy vörös fergeteg. Az angyal csendesen leszállt mellette. Az idős nő annyira sovány volt, hogy az angyal először nem is vette észre a fehér párnák között. A szemei csukva voltak, a mellkasa remegett, és sóhajai betöltötték a szobát. Az angyal közelebb hajolt hozzá, betakarta a szárnyaival, és suttogott neki valamit. Ezalatt a macska azon ügyeskedett, hogy közelebb tolja tejjel teli edényét a kályhához. Amikor az angyal végül felemelkedett, az idős nő lélegzése lelassult, egyenletessé vált, sovány arca kipirult.

– Hagyd aludni – fordult a macskához az angyal – nagyon gyenge.

A macska elfordította a fejét, mert a szemei megteltek könnyel. Az idős nő aludt, a macska és az angyal pedig a kályha mellett ültek, és tejet ittak.

– Lehet, hogy egy darabig még itt maradok nálatok, amíg Mária Nagymama rendbe nem jön.

– De honnan tudod, hogy így hívják?

– Hiszen angyal vagyok. Azt is tudom, hogy téged Milkának hívnak.

Az óra mutatói gyorsan jártak körbe, a kályhában pattogott a tűzifa, odakint fütyült a szél.

– Amikor találkoztunk, azt kérdezted tőlem, miért másztam olyan magasra – szólalt meg hirtelen a macska. – Azt hiszem, téged vártalak!

Megerősítés: Ma két angyal lép be az életed terébe.

Ma nem vagy egyedül.

Az energiák szerint két erős, védelmező jelenlét vesz körül:

Gábriel arkangyal, aki a jó hírek, az üzenetek és az isteni útmutatás hozója.

Mihály arkangyal, aki pajzsként áll melléd, harcol érted, védi a lelked, és segít lezárni mindazt, ami már nem szolgál téged.

Lehet, hogy már érzed is ezt a finom változást…

Egy megnyugvást a szívedben…

Egy belső hangot, ami azt súgja, hogy nem kell tovább félned.

Ma különösen figyelj az intuíciódra, az álmokra, a jelekre.

A válaszok megérkeznek.

A jó hír úton van.

Az igazság fényre lép.

Anett Mesterjos

Megerősített áldások:

– A szenvedés csökkentése érdekében meg kell különböztetnünk a fájdalmat attól a fájdalomtól, amit mi okozunk azzal, ahogy rá gondolunk…

/Buddha/

– Lényegesen többet szenvedünk a saját elképzeléseink és feltételezéseink miatt, mint a valóságban megtörtént dolgok miatt…

/Seneca/

– Rengeteg szenvedés és aggodalom volt az életemben – ezeknek a többsége egyáltalán meg sem történt.

/Mark Twain/

Furcsa, hogy ahogy öregszünk, a szemünk gyengül, mégis sokkal jobban átlátunk az embereken.”

A szív tisztasága.

Az élet egyik finom iróniája, hogy miközben az évek elhomályosítják a világot a szemünk előtt, csendesen még értékesebb látást adnak:

azt a képességet, hogy valóban átlássunk az embereken.

A tökéletes fizikai látást mély belső felismerésre cseréljük.

Ez az eltolódás a lélek gyönyörű győzelme, amely megtanít arra, hogy ne a felszínen fénylő és hangos dolgokra figyeljünk, hanem azokra a halk, őszinte igazságokra, amelyek a mélyben megbújnak.

Megtanuljuk érezni a valódi szándékot és őszinteséget, és azonnal észrevesszük a különbséget a gondosan megjátszott szerep és az igazi jellem között. Ez a bölcsesség mély ajándék: önvédelmet ad.

Nemcsak jobban látjuk a világot — igazabban látjuk.

És ez a nehezen megszerzett tisztánlátás a legmegnyugtatóbb, felemelőbb ajándék, amit valaha kaphatunk.

Angelic A.R.