A novemberi energiák lehetőséget adnak a végleges gyógyulásra…
ami a ragaszkodásaink, az állandó kontroll és a függőségeink elengedésével jön létre.
Erről szólt 5-én a Bika jegyében kiteljesedő TeleHold üzenete is.
Persze…nem elég erről csak beszélni és várni, hogy majd valaki megoldja helyettünk, mert a mély átalakuláshoz szükséges a mi tudatos hozzáállásunk.
A döntés…hogy mit választunk.
Most minden a megújulásról szól…
ami felé Plútó és Uránusz is terel minket.
A szenvedéseink okát megértve tudjuk csak kioldani magunkból a régóta cipelt terheink fájdalmait és sérüléseit.
A saját sorsunkért vállalt felelősség az egyetlen út, ami a valódi megkönnyebbülést és gyógyulást hozza el számunkra.
Ezt hivatott most a Szaturnusz-Neptunusz a Halak zodiákusban kollektív szinten végleg lezárni.
A Kos Chiron-Mérleg Vénusz és Rák Jupiter feszített fényszöge pedig felszínre hozza a múltban megsérült önérvényesítéssel, igazságérzetünkkel kapcsolatos sérüléseinket…
Amit nem az egónk további harcaival, hanem a belső harmóniánk megtalálásával tudunk helyre állítani.
A forma világában semmi sem örök. Végül mindent át kell engednünk Isten akaratának.
Ahhoz, hogy erre képesek legyünk, meg kell értenünk, hogy Isten akarata nem egyéni vágyainkra van szabva.
Isten akarata valójában nem más, mint a teljes univerzum karmikus terve. Ha átadjuk magunkat neki, akkor annak az igazságnak engedjük át magunkat, hogy a Végső Valóságon kívül semmi más nem örök.
Ami formát ölt, az mind mulandó. A veszteség nem más, mint lehetőség arra, hogy egy kötődéstől megszabaduljunk.
David R. Hawkins, Takács Gyöngyi, Asztrológus
Megerősítés: A hitelesség nem valami, amit elérni kell ,hanem az a természetes állapot, amikor az életünk összhangba kerül a lelkünkkel.
Amikor az, amit érzünk, gondolunk, mondunk és cselekszünk egy irányba mutat.(kongruencia)
Ha a belső igazságunk és a külső életünk között szakadék van, azt mindig érezzük.
Lehet, hogy fáradtság, kiüresedés, vagy állandó megfelelés formájában jelenik meg ,a testben pedig szorításként, elfojtott légzésként, belső nyomásként.
A lélek ilyenkor nem rosszat akar, csak jelez, hogy nem jó úton vagyunk
A hitelesség az, amikor elkezdjük visszahívni magunkat onnan, ahol elvesztettük az igazságunkat.
Amikor nem próbálunk tovább olyannak tűnni, amilyennek mások látni szeretnének.
Amikor vállaljuk a valóságunkat ,akár fájdalmas, akár gyönyörű ,és ezzel a vállalással lassan átrendeződik minden körülöttünk.
Az életünk ugyanis mindig a belső igazságunk tükre.
Ahol hazudunk magunknak, ott torzulnak a kapcsolatok.
Ahol kimondjuk az igazat, ott gyógyul a dinamika.
Ahol vállaljuk, amit érzünk, ott mélyül a szeretet.
A hitelesség tehát nem viselkedés, hanem rezgés ,egyfajta belső integritás.
Naponta vizsgázunk.
Mindenki.
Az önazonosságból.
Szilasi Márti