Annyi fájdalom és sebesülés ér minket életünk során!

S, míg ezeket nem kívánjuk, addig mégis szerves részét képezi az Útnak a Teljesség felé.

Ebben a bejegyzésben összeszedtem a Nőket érintő legfőbb sebesüléseket – és azok gyógyításának kulcsait. Mivel többre térek ki, ezért a teljesség igénye nélkül fejtem ki őket – viszont a lényeget és az esszenciát igyekeztem mindegyikbe belefoglalni. Remélem hasznosnak találod! 🤍

AZ EL NEM ISMERT ÉRZÉSEK:

A Nő sokkal inkább érzés-orientált, mint a Férfi. Ám sokszor már kislányként megtanulja, hogy ne sírjon, ne legyen hangos, ne kérdezzen túl sokat.. Vagy elnyomják azt, vagy egyszerűen nem veszik számításba. Később pedig, mikor már Nőként próbál szólni, a világból gyakran azt kapja viszont, hogy: „Túl érzékeny vagy.” „túl drámai” vagy „túl sok”..

Így hát lassacskán lehalkul.

Elrejti, amit valójában érez, hogy ne veszítsen el például egy kapcsolatot – de közben önmagától távolodik el.. A kimondatlan érzések pedig lassan méreggé válnak, megfagynak a Szív mélyén.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor Te megengeded magadnak, hogy érezd, amit érzel – és nem próbálod többé szebbre, halkabbra formálni magadat. Persze az asszertív kifejezés fontos, de ez nem megfelelést jelent. A valódi megértés benned kezdődik – ott, ahol végre hallod a saját érzéseidet és hangodat.

A JÓ KISLÁNY SZEREP:

A Nő sokszor nem saját lényéből indul, hanem abból, amit tőle elvártak. Kislányként megtanulta, hogy akkor szeretik, ha nem csinál bajt csak mosolyog, ha nem kér túl sokat, vagy teszi azt, ami anya/apa mond. Így lett belőle „jó kislány” – és később „jó nő”, „jó társ”, „jó anya és háziasszony”…

De közben valami eltűnt.

A saját vágyai, akarata, érzései, határai, haragja… Azok a részei, amik nem voltak kényelmesek a világnak, mégis az önazonossághoz szükségesek. Ez egy fájdalmas, de tanult szerep – így bizony levetkőzni is le lehet.

A gyógyulás akkor kezdődik, amikor Te megkérdezed magadtól: „Ez most valóban én vagyok – vagy csak próbálok jó lenni, megfelelő lenni?” És amikor észreveszed a különbséget, s nem helyezed magad a Társ mögé a háttérbe – akkor a szerep mögötti önmagaddal találkozol.

A TESTÉVEL VALÓ VISZONY:

A Nő teste Szent Tér – de ezt a világ ritkán kezeli így. Nem is kezelheti – míg maga nem kezeli így. Gyerekkortól kezdve kapja az üzenetet: milyen legyen, hogyan nézzen ki, mit takarjon el – vagy éppen milyen a Nő, milyen a szépségideál, milyennek ‘kell lenni’. Ezek az elvárások vagy torz képek, a hozzájuk kapcsolódó szégyen lassan beépül a bőrébe..…

Nem csak akkor érzi ezt, ha bántják – hanem akkor is, ha méricskélik, ha a testét tárgyként kezelik, vagy ha ő maga sosem kapcsolódott mélyen hozzá, ezért idegenként él benne.. A legfájdalmasabb az, amikor egy Nő már nem is tudja, hogy LÉTÉNEK ALAPJA, hogy örömmel éljen a saját testében, Szent Terében.A Nő fájdalma és gyógyulása

Annyi fájdalom és sebesülés ér minket életünk során! S míg ezeket nem kívánjuk, addig mégis szerves részét képezi az Útnak a Teljesség felé. Ebben a bejegyzésben összeszedtem a Nőket érintő legfőbb sebesüléseket – és azok gyógyításának kulcsait. Mivel többre térek ki, ezért a teljesség igénye nélkül fejtem ki őket – viszont a lényeget és az esszenciát igyekeztem mindegyikbe belefoglalni. Remélem hasznosnak találod!

AZ EL NEM ISMERT ÉRZÉSEK:

A Nő sokkal inkább érzés-orientált, mint a Férfi. Ám sokszor már kislányként megtanulja, hogy ne sírjon, ne legyen hangos, ne kérdezzen túl sokat.. Vagy elnyomják azt, vagy egyszerűen nem veszik számításba. Később pedig, mikor már Nőként próbál szólni, a világból gyakran azt kapja viszont, hogy: „Túl érzékeny vagy.” „túl drámai” vagy „túl sok”..

Így hát lassacskán lehalkul. Elrejti, amit valójában érez, hogy ne veszítsen el például egy kapcsolatot – de közben önmagától távolodik el..

A kimondatlan érzések pedig lassan méreggé válnak, megfagynak a Szív mélyén.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor Te megengeded magadnak, hogy érezd, amit érzel – és nem próbálod többé szebbre, halkabbra formálni magadat. Persze az asszertív kifejezés fontos, de ez nem megfelelést jelent. A valódi megértés benned kezdődik – ott, ahol végre hallod a saját érzéseidet és hangodat.

A JÓ KISLÁNY SZEREP:

A Nő sokszor nem saját lényéből indul, hanem abból, amit tőle elvártak. Kislányként megtanulta, hogy akkor szeretik, ha nem csinál bajt csak mosolyog, ha nem kér túl sokat, vagy teszi azt, ami anya/apa mond. Így lett belőle „jó kislány” – és később „jó nő”, „jó társ”, „jó anya és háziasszony”…

De közben valami eltűnt.

A saját vágyai, akarata, érzései, határai, haragja… Azok a részei, amik nem voltak kényelmesek a világnak, mégis az önazonossághoz szükségesek. Ez egy fájdalmas, de tanult szerep – így bizony levetkőzni is le lehet.

A gyógyulás akkor kezdődik, amikor Te megkérdezed magadtól: „Ez most valóban én vagyok – vagy csak próbálok jó lenni, megfelelő lenni?” És amikor észreveszed a különbséget, s nem helyezed magad a Társ mögé a háttérbe – akkor a szerep mögötti önmagaddal találkozol.

A TESTÉVEL VALÓ VISZONY:

A Nő teste Szent Tér – de ezt a világ ritkán kezeli így. Nem is kezelheti – míg maga nem kezeli így. Gyerekkortól kezdve kapja az üzenetet: milyen legyen, hogyan nézzen ki, mit takarjon el – vagy éppen milyen a Nő, milyen a szépségideál, milyennek ‘kell lenni’. Ezek az elvárások vagy torz képek, a hozzájuk kapcsolódó szégyen lassan beépül a bőrébe..

Nem csak akkor érzi ezt, ha bántják – hanem akkor is, ha méricskélik, ha a testét tárgyként kezelik, vagy ha ő maga sosem kapcsolódott mélyen hozzá, ezért idegenként él benne.. A legfájdalmasabb az, amikor egy Nő már nem is tudja, hogy LÉTÉNEK ALAPJA, hogy örömmel éljen a saját testében, Szent Terében.

A gyógyulás akkor kezdődik, amikor újra a legfőbb otthonodként kezded érezni a tested. Amikor nem a tükör vagy mások tekintete mondja meg, ki vagy – hanem az, ahogy belülről kapcsolódsz önmagadhoz. Szeretettel, megbecsüléssel, lágysággal.

Mert minden részeddel elfogadóan és hálával vagy jelen.

EGYOLDALÚ KAPCSOLATOK:

A Nő tud adni, méghozzá mélyen és sokat! Gyakran túl sokat is… Néha észrevétlenül kezd bele: csak segít, figyel, megért, támogat, csendben elfogad.

De egyszer csak elfogy.

Mert az energia, a figyelem és szeretet nem jön vissza. Mert a másik nem válik Társsá, nem élteti a kölcsönösséget, nem nyúl vissza hozzá. És ekkor az a csodálatos teremtés nemcsak elfárad, hanem üres. Mert nem csak azt veszítette el, amit adott – hanem önmagából a másikat táplálva, önmagát is.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor nem akarsz mindent egyedül vinni. Mikor képes vagy Holddá válni, befogadóvá, és elvárod(!) hogy Te is kapj! Mert nem az határozza meg az értékedet, hogy mennyit adsz magadból, nem ettől leszel igazán szerethető. Hanem attól, hogy tisztában vagy az értékeddel és tiszteled magadat.

ELUTASÍTOTTSÁG ÉS LECSERÉLHETŐSÉG:

Minden Nő vágyik arra, hogy lássák őt, úgy igazán.

Ne csak a testét, a bájait, vagy a szerepeit, a viselkedését. Hanem azt, aki mögötte van. De túl sokszor történik meg, hogy amikor már valóban megnyílna, amikor már meglenne a bizalom, hogy önmagát adja, addigra a másik elfordul.

Lecseréli, elfelejti, visszavonja a figyelmét.. És a Nő azt kérdezi: „Miért nem szeret már? Talán nem vagyok elég jó neki?” Fájdalma valójában nem az elvesztésben van, hanem abban, hogy nem a valódi Szeretetnek adta át magát.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor már nem kérsz szeretetet azokból a kezekből, amik nem tudnak tartani. Amik nem állják ki az általad kimért próbákat. És amikor először elhiszed, hogy nem vagy lecserélhető, hanem egy egyszeri és megismételhetetlen Csoda..! Akkor el is kezdhetsz így érezni és élni.

A MEG NEM TARTOTTSÁG:

A Nő mélyen belül nem csak kapcsolódni vágyik, hanem megpihenni is. Olyan térben, ahol nem kell erősnek lennie, ahol elengedheti tartást és kontrollt.. Ahol megpihenhet és elbújhat mint az ÚjHold – a Nap megtartó erejében. De ha újra meg újra azt tapasztalja, hogy a másik eltűnik, amikor neki lenne szüksége támaszra – vagy csak néz, de nem lát, vagy épp tehetetlen –, akkor egy idő után nem mer, nem tud kérni. És így lesz egyedül a kapcsolatban is, a társas magány terhében.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor már nem akarsz egyedül vinni mindent – és nem szégyelled, hogy neked is szükséged van támaszra. Mersz kérni, mert tudod: biztonságot és bizalmat építetek egymás számára.

TESTISÉG ELFOJTÁSOK VAGY KIHASZNÁLTSÁG:

A Nő TESTISÉGE elképesztően mély, érzékeny, szent, érzelmi alapú – de ezt a kultúránkban nincs, aki megtanítsa neki

Gyakran az őszinte és mély kapcsolódás helyett puszta vágykielégítés, vagy épp szeretetéhségből való megfelelés lesz belőle..

Vagy olyasmi, ami egy ellenállhatatlan belső hívás és annak kell megfelelni.. Vagy épp a szeretetre való vágyódásból kapcsolódik és így alkalmazkodik a másikhoz. Vagy épp ez olyan valami, amit el kell fojtani, mert van a családi programban, az ‘erényes jó nő’ képében..

Egy biztos – ez semmiképp nem Szentség.

És így a Nő vagy elnémul benne, vagy kihasznált lesz általa.. Nem lesz valódi és mély kapcsolódás, pedig a lelke másra sem vágyna igazából.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor már nem akarod sem elrejteni a vágyaidat – de nem is akarod csak úgy odaadni magad, hogy a vágyaidnak alárendelődj. Amikor megengeded, sőt, vágyod a lassúságot, a finom közeledést, hogy szeretet és mélység legyen a kapcsolódásban.. Miközben hallgatsz a saját testedre – így felfedezve a Gyönyört, a Szabadságot és az Igazságot.

ANYASÁG ÉS ÖNAZONOSSÁG FESZÜLTSÉGE:

A Nőből mikor Anya lesz, nem szűnik meg Nőnek lenni. Ez a két szerep viszont néha ütközik.. A mostani sűrűségű világ nem mindig ad teret mindkettőnek. Így a vágyak, az alkotás, az önkifejezés, az én-idő és önszeretet sokszor beszorulnak a mindennapi szerepek mögé.. A legfájdalmasabb érzés ilyenkor: „Hol vagyok én ebben az egészben?”

A gyógyulás ott kezdődik, amikor már nem próbálsz választani az anyaság és önmagad között – hanem elkezded visszaszerezni és éltetni azt az ént, aki akkor is voltál, mielőtt a családot és gyermekeidet kezdted szolgálni.

A kettő egyensúlya nem csak neked, hanem az egész családnak boldogságot jelent majd.

A NŐISÉG TAGADÁSA:

Sok Nő nem tudja, mit is jelent (számára) nőnek lenni. Lehet azért, mert a minták hiányoznak, vagy épp azért, mert torzak, vagy elfojtottak.

A női energia túl sok volt, fájdalommal telített, túl sebezhető – így inkább távol tartotta magát tőle. Erős lett, racionális, céltudatos – és közben egyre idegenebb az érzékenységétől, önmaga lágy részeitől.. Mintha elfelejtette volna: a Női minőség nem gyengeség, hanem az érzés alapú intuitív bölcsesség virága.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor elkezded keresni, hogy milyen lehetnél még Nőként – és kipróbálod magad a komfortzónán túli dolgokban. Ha megengeded magadnak, hogy rátalálj arra, aki Te az ismerten túl is vagy..! Egy új világ bontakozik majd ki, ahol bizalom, biztonság és önazonosság vár. Ahol végre hazatalálsz – magadban.

VERSENGÉS MÁS NŐKKEL:

A Nő nemcsak Férfira vágyik – hanem valójában őszinte női kapcsolódásokra is. Arra a különleges, mély, megértő, összetartó térre, ahol nem kell szerepet játszani.. Ahol együtt töltődnek a Nők.

De ehelyett sok nő számára a másik nő veszélyes, egy rivális, akivel hasonlítgatni kell és persze bírálni egymást. Így persze el is maradnak egymástól – pont azok, akik gyógyulni tudnának együtt.

A fájdalom abban van, hogy hiányzik a közös női emlékezés: az összetartozás, az egymásból való inspiráció öröme.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor már nem akarsz versenyezni más Nőkkel. Amikor nem félted magad, nem vagy irigy, amikor nincs benned félelem – mert van benned önértékelés. Így képes lehetsz látni a másikat. Elfogadni és értékelni őt. S persze megengedni, hogy ő is lásson Téged. Nem leszel kevésbé szép, ha más ragyogásának is örvendesz – sőt, együtt fogtok ragyogni!

ÖNSZERETET ÉS ÖNÉRTÉKELÉS HIÁNYA:

Talán ez a legmélyebb seb – mert innen indul minden. Amikor a Nő belül nem érzi, hogy értékes lenne, akkor lényegében megborul minden. Érkezik a megfelelés, szeretetéhség, túlalkalmazkodás, figyelemhiány, áldozatszerep, és a többi.

Pedig ha tudná, hogy ami benne van, az teljességében szerethető, elég, és szép, sőt, gyönyörű is..! Ha ez nincs meg, akkor lesz belőle az, aki másokat szolgál, de önmagát sosem öleli át. Aki kifelé szeretne – de magát nem tudja szeretni. Aki mindent megad – de a tükörbe nézve még mindig nem tudja, hogy számára mi lenne fontos.

A gyógyulás ott kezdődik, amikor nem próbálsz mást meggyőzni arról, hogy értékes vagy, hanem keresni kezded a benned rejlő értékeket. Amikor nem kívülről várod a visszaigazolást, hanem tudsz magadnak igazán örülni, nevetni, megsimogatni a saját arcodat akkor is, amikor senki nem lát!

Belül elkezded szeretni azt, aki vagy, mert ez lesz a végső gyógyír mindenre.

És ennek kulcsa mindig is ott volt a Szívedben.

Szeretettel kívánom, hogy minden Nő lássa önmaga Csodáját!

Molnár Ádám

Megerősítés: Minden ember mögött ott van egy történet, amit te nem látsz.

Sebek, küzdelmek, döntések, amiket csak ő ismer igazán.

Ne ítélkezz addig, amíg nem jártad végig az ő útját. Az ítélet könnyű… az empátia viszont bátorságot kíván.

Próbáld megérteni, mielőtt véleményt mondasz – lehet, hogy akkor már nem is akarsz ítélkezni.

Szabó Marianna