Az ellenállás neve: Ego.

Sokáig nem értettem. Azt hittem, az ego valami harsány, öntelt erő bennünk, ami folyton szerepelni akar.

Azt hittem, az ego csak az, ami fennhangon követel, bizonyítani akar, mindenáron győzni.

És sokáig nem jöttem rá, hogy valójában az ego nem más, mint minden, ami visszatart. Minden, ami nem enged szeretni. Minden, ami bezár.

Az ego nem kiabál. Az ego sokszor csendes. Csak suttog. És a fülünkbe súgja, hogy nem vagyunk elég jók. Nem vagyunk szerethetők. Nem kellūnk. Hogy túl sokak vagyunk. Vagy épp túl kevesek. Hogy nem fognak visszajönni. Hogy úgyis mindenki elmegy. Hogy már megint egyedül maradsz.

Az ego fél. Az ego retteg az igazságtól. És az ego újra meg újra előveszi a régi történeteket, és újrajátssza benned. A szakításokat, az elutasításokat, a gyermekkori sérelmeket, a nemet mondásokat, a be nem teljesült ígéreteket. Az ego nem gyógyulni akar, csak túlélni. És sokszor épp ezért nem hagyja, hogy megnyílj.

Az ego segíti az ellenállást. Mert az ego ismerős terepen akar maradni. A régiben. A fájdalomban. A visszahúzódásban. A védekezésben. Az önbüntetésben. Az ego nem hisz a változásban, csak abban, ami volt. És emiatt megpróbál lebeszélni arról, ami lehetne.

De a szíved – a lelked – nem az egóból szól. Az nem fél. Az nem tart vissza. Az épít. Az hisz. Az tudja, hogy lehetsz szeretett, és hogy megérdemled. Az nem játszmázik, nem csukja be az ajtót, amikor épp ki kellene tárni. A szíved az igazság. És sokszor pont ezért fáj, amikor az ego felülírja.

Néha kell az ego. Kell, hogy kiállj magadért. Kell, hogy húzz határokat. Kell, hogy tudd, mit nem engedsz meg többé. De az ego nem lehet az út végállomása. Csak egy eszköz, ha bölcsen használod.

Az igazi kérdés: mered-e levenni a páncélt, amit az ego rád adott? Mered-e elhinni, hogy amit érzel, az valóságos? Hogy ami vonz, az nem véletlen? Hogy amit építenél, az nem illúzió, hanem egy lehetőség?

Mert az ego csak addig győz, amíg hiszel neki.

Onnantól, hogy elkezdesz hinni a szívednek – már ő veszít. És te végre elkezdesz élni. Homonnai Ági

Rendelhető „Sorsszerű találkozás – A Magyar Ikerláng történet

Ez a könyv nem csupán egy történet két ember találkozásáról, hanem egy mély spirituális utazásról szól, amely minden olvasót közelebb vihet saját lelkéhez. Az ikerláng szerelem titokzatos és sokszor fájdalmas, mégis felemelő ereje végigkíséri a lapokat – őszinte vallomásokkal, felismerésekkel és olyan tapasztalatokkal, amelyek mindannyiunk szívét megszólítják.

Ez a mű azokhoz szól, akik keresik az igazi szerelmet, akik szeretnék megérteni a kapcsolati mintáikat, és akik hisznek abban, hogy a legnagyobb találkozás valójában önmagunkkal történik meg. A könyv segít felfedezni a feltétel nélküli szeretet erejét, és megmutatja, hogyan gyógyíthatók a régi sebek, karmikus minták, családi lenyomatok.

Nem csupán romantikus olvasmány, hanem egy lelki kísérő, amely elindíthat a felismerés, az önismeret és a gyógyulás útján.

Ha érzed, hogy szól hozzád ez az üzenet, akkor ez a könyv neked született.

A karma hatása az egészségre.

Az ember karmája rögzítve van aktuális életének programjába.

A program meghatározza, hogy az egyén milyen betegségekben szenved élete során, és milyen időszakokban veszik kezdetét egyes betegségei. Mindent a program határoz meg, ugyanakkor az ember megkapja a választási jogot, ami befolyásolhatja, hogy megbetegszik-e vagy sem. Ha az egyén a létezés helyes módját választja (betartva az Univerzum és az Élet törvényeit), akkor sok betegséget elkerülhet, vagy akár idős koráig egyáltalán nem betegszik meg.

A betegségek jövőbeni megjelenését szükségszerűen befolyásolják az ember korábbi inkarnációk során tett

cselekedetei, érzelmi és gondolati programjai. Az egyén életének a programban rögzített helyzeteinek be vagy be nem teljesülése a Legfelsőbb által megkövetelt energiák előállításához kapcsolódik. Ha valamit nem a szabályok szerint tesz, akkor negatív minőségű energiákat termel, ezen okokból kifolyólag energiaadósságai vannak a Legmagasabb előtt.

A későbbi életek során ezen adósságokat kell leróni az élet nehéz helyzetein (válságain), betegségeken és szenvedéseken, testi sérüléseken, fogyatékosságokon keresztül.

A karmikus betegségek többsége az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható.

Ezt nem szabad tényként kezelni. A karmikus betegségek az ember sorsfeladatainak (programjának) elmulasztása vagy az egyes helyzetek (élet-egyenletek) helytelen megoldása miatt járnak, amik a múltbeli inkarnációban energiavállalásokhoz (adósságok kiegyenlítési törekvéseihez) vezettek.

A helytelen életmód, a falánkság, a mozgásszegény életmód -ami lustaságot vagy érzéki örömökre való törekvést jelent – ahhoz vezetett, hogy azokat az energiákat, amelyeket a Legfelsőbb az ember életére kiosztott lelkének javítására, más célokra lettek elpazarolva.

Az embernek fel kellett volna használnia ezeket az energiákat a fejlődéséhez, vagyis mindent meg kellett volna tanulnia, amit lehetséges, ehelyett állandóan üres időtöltésre fordította energiáit, teremtő potenciálját pedig asztrális és mentális elementárok megteremtésére (akik érzelmi és éterikus testére piócaként tapadva csapolják meglévő energiakészletét). Baráti társasággal ivott, vagy szórakozott a diszkókban; egész napokat használhatatlanul, másnaposan töltött üres fecsegéssel, vagy szórakoztató, de haszontalan műsorokat nézett a tévében, stb. ahelyett, hogy lelkének emlékezetét mozgásba hozta volna, és a sejtmemóriát lefordította volna.

Ez lehetővé tette volna, hogy megtapasztalja a tárolt információkat érzelemként (pl. a fulladástól, a haldoklástól vagy az irányítás elvesztésétől való félelmet). Ez az érzelem lehetőséget adott volna a karmával való foglalkozásra, majd hozzájárult volna ahhoz, hogy átélje azt és megválthassa magát, s végül megszabadulhasson az ennek alapjául szolgáló félelemtől.

A Legmagasabbtól belénk áramló energia helytelen felhasználása energiaadósságokhoz vezet, amelyeket aztán a következő életben megbetegedések vagy hibás fizikai testi működés révén tudunk ledolgozni.

A születésüktől fogva fogyatékossággal élő személyek -például Down-kórban szenvedő gyermekek – olyan lelkek, akik korábbi megtestesülésük során folyamatosan a Legfelsőbb energiáit nem megfelelő módon (tévesen, ártó módon)használták, nem a fejlődésük érdekében.

Adott a kérdés: Hogyan működhet egy lélek, ha most egy hibás testbe van bezárva, és ezért ismét nem képes részt venni a teljes életben?

Most a jelenben a lélek saját szenvedésein keresztül dolgozza le energiaadósságait, jól ismeri azt a testet, amelybe be van zárva, megérti, hogy nem képes teljes mértékben megnyilvánulni, és ezért szenved, bár szenvedésének minden külső megnyilvánulása rejtve van, mások számára láthatatlan marad. A fizikai testben zajló folyamatok olyan módon épülnek fel, hogy azokat az energiákat dolgozzák fel, amelyekkel a lélek tartozott a múltbeli inkarnációban.

Miért van most ilyen sok különböző szindrómával (ritka, genetikai rendellenességgel) született gyermek?

Nézzünk körül, és keressük meg a választ a közvetlen környezetünkben! Sokan vannak közülük, mert most nagy számban jelentek meg olyan fiatalok, akik egyáltalán nem akarnak semmit tenni: nem akarnak tanulni, dolgozni, és nem teljesítik a családjukkal szembeni kötelességeiket sem. Így energiaadósságokat halmoznak fel, amit minden bizonnyal ledolgoznak következő életükben. A születéstől kezdve minden testi torzulást (hiányt vagy fölöslegesnek tűnő többletet) egy személy elmúlt életbeli negatív rossz életmódja miatt kap. A test születése után bekövetkezett sérülések és traumák annak a következményei, hogy egy személy már ebben a megtestesülésben tartozást halmozott fel a Legmagasabb felé.

Láthatjuk, hogy egy személy helytelen cselekedetei és negatív érzelmi és gondolati programjai olyan energiaadósságokat okoznak, amelyek az alaprezgésükkel alaprezonanciában álló betegségek megjelenését segítik elő.

Most vonjunk le egy fontos következtetést:

A karmikus betegségek addig nem gyógyulnak meg, amíg az ember előbb le nem dolgozza ezeknek a betegségeknek elmúlt életbeli energiaadósságait. Az adósság megszüntetése minden lélek szent kötelessége.

Ezért sok krónikus betegség-program úgy íródott, hogy gyógyíthatatlan maradjon az ember egész életén keresztül, és egyetlen orvos vagy lélekgyógyász se tudja meggyógyítani azt.

Egyes gyógyítók (tudatlanság vagy önmaguk képességeinek túlértékelése miatt) bevállalják eme problémák gyógyítását. Először is ez az Univerzum törvényeinek is ellentmond, és később büntetendő.

Ha pl. egy erős gyógyító energiával rendelkező személy azt mondja, hogy képes gyógyítani valamilyen karmikus betegséget, és energiájával megszüntetni azt, akkor ő maga fizethet az életével, vagy megfosztják a kezelés ajándékától. A büntetés elkerülhetetlenül bekövetkezik.

A valódi gyógyító (lélekgyógyász) tudja ezt, ezért kezdeti feladatának az adott probléma karmikus okainak feltárását tartja, és csak később nyilatkozik arról, hogy a betegség kezelhető-e vagy sem (azaz bizonyos tünet vagy tünetegyüttes milyen módon csökkenthető; milyen módon lehet élhetőbbé tenni a páciens életét).A karma hatása az egészségre

Az ember karmája rögzítve van aktuális életének programjába.

A program meghatározza, hogy az egyén milyen betegségekben szenved élete során, és milyen időszakokban veszik kezdetét egyes betegségei. Mindent a program határoz meg, ugyanakkor az ember megkapja a választási jogot, ami befolyásolhatja, hogy megbetegszik-e vagy sem. Ha az egyén a létezés helyes módját választja (betartva az Univerzum és az Élet törvényeit), akkor sok betegséget elkerülhet, vagy akár idős koráig egyáltalán nem betegszik meg.

A betegségek jövőbeni megjelenését szükségszerűen befolyásolják az ember korábbi inkarnációk során tett

cselekedetei, érzelmi és gondolati programjai. Az egyén életének a programban rögzített helyzeteinek be vagy be nem teljesülése a Legfelsőbb által megkövetelt energiák előállításához kapcsolódik. Ha valamit nem a szabályok szerint tesz, akkor negatív minőségű energiákat termel, ezen okokból kifolyólag energiaadósságai vannak a Legmagasabb előtt. A későbbi életek során ezen adósságokat kell leróni az élet nehéz helyzetein (válságain), betegségeken és szenvedéseken, testi sérüléseken, fogyatékosságokon keresztül.

A karmikus betegségek többsége az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható.

Ezt nem szabad tényként kezelni. A karmikus betegségek az ember sorsfeladatainak (programjának) elmulasztása vagy az egyes helyzetek (élet-egyenletek) helytelen megoldása miatt járnak, amik a múltbeli inkarnációban energiavállalásokhoz (adósságok kiegyenlítési törekvéseihez) vezettek.

A helytelen életmód, a falánkság, a mozgásszegény életmód -ami lustaságot vagy érzéki örömökre való törekvést jelent – ahhoz vezetett, hogy azokat az energiákat, amelyeket a Legfelsőbb az ember életére kiosztott lelkének javítására, más célokra lettek elpazarolva.

Kutatások igazolják, hogy az az ember, akit valaki gyakran a karjába zár, magához ölel, a szívéhez szorít, kevésbé frusztrált, kevésbé szorong, a félelemérzete csökken.

Az ölelés oldja a stresszt!

A szerelmesek azért szárnyalnak, mert átlagosan négyszer több érintést, ölelést, simogatást adnak egymásnak, mint a többi ember.

napi négy ölelés kell a túléléshez,  nyolc a szinten tartáshoz  és tizenkettő a gyarapodáshoz.

Érdemes tehát elgondolkodnunk azon, mi hány ölelést adunk és hány ölelést kapunk naponta? Az érintésben hihetetlen erő lakozik.

Összeolvasztja az embereket, ledönti a közöttük lévő falakat, jobban mint bármi más, és mindannyian reagálunk rá. Az érintésben energia van, csodát tévő energia.

Az érintés a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása, amely legyőzi a gátlásokat és megerősíti a kapcsolatokat.