Egyetlen ember mellett a döntést meghozni? Ilyen az érett és az éretlen párkapcsolat

Az éretlen személyiség éretlen párkapcsolati képet kerget, olyat, amelyet kamaszként felállított magának.

Egy ideálba szerelmes, aminek nehéz megfelelni, a másik ember igényeit, szükségleteit, esendő emberi mivoltát figyelmen kívül hagyja, annak személyiségét előszeretettel farigcsálja a saját normái szerint. Megrekedő, fejlődni képtelen kapcsolatokba sodródik, laza, kötelékekbe, ahonnan egy idő után menekül.

Egy éretlen személyiség pontosan a „használd és dobd el” egyszer használatos, tárgyakra vonatkoztatott, modern időkben trendivé vált értéktudatot viszi át a párkapcsolataiba, mintha mindig csak egy pozitív tulajdonságokkal felruházott ideált látna, és idővel, a tűz lanyhulásával riadtan pislog körbe.

Hol az izgalom, a várakozás öröme? Hol van az állandó, őrjítő perzselő szenvedély a kapcsolatból? Kiüresedést éreznek, magányt és végtelen unalmat a “nagy semmittevésben”. Szomorúan állapítják meg, már nem működik a kémia.

▫️Az éretlen személyiség így kapcsolatról, kapcsolatra vándorol, mert szerinte azok mindig „sikertelenek”, kihűlnek valamiért, és elvesztik varázsukat.

Féktelen, eszeveszett szenvedélyre nem lehet építeni a tartós párkapcsolat, vagy a házasság várát.

A testi vágy ugyanis könnyen elhomályosít minden intuíciót, az ösztön és a hormonok játszanak velünk kegyetlenül édes játékot, egy ideált látunk, aki megrészegít, józan ítélőképességünket kint hagyjuk a küszöbön kívül. Időnként hajlamosak vagyunk a testi vágyat összetéveszteni komolyabb, mélyebb érzelmekkel. De egy éretlen ember az intenzív testi vonzódást szinte mindig összemossa az intimitással, pedig ez messze van a valódi intimitástól.

Ha lanyhul a tűz, úgy lesz egyre bizonytalanabb, és csak panaszkodik, hogy már megint nem az igazi sodródott az útjába. Nem bírja a változást, nehéz elviselnie, ha az érzelmek minősége, intenzitása változik.

Az érett szerelem nem azt jelenti, hogy mindig minden tökéletes. Hanem éppen hogy dinamikája van, van benne közeledés, távolodás, meg kell élnünk mélységeket és magasságokat is együtt.

Egy érzelmileg éretlen személyiség számára viszont állandó szexuális hevület, ugyanakkor konfliktusmentesség kell, a konfliktus egy fenyegető felkiáltójel, vigyázz, vége mindennek, elmúltak az érzelmek.

Egy érett személyiség mer bízni, és nem önmagából indul ki, hiszen ha az ő érzelmei törékenyek és illékonyak, akkor biztosan a másik ember ugyanilyen. Nem őrlődik a folytonos bizalmatlanság, gyanakvás és féltékenység vasmarkában, nem ül a másik ember lelkére, nem nyomorítja meg érzelmileg, és nem törekszik állandó, amőbapárként együtt lélegző, összefonódó szimbiózisra. A birtoklási vágy, a féltékeny fájdalom kikezdi a valódi szövetséget.

K.E.

Megerősítés:

Álmodtam rólad. Olyan valóságos volt, hogy még most is érzem a bőrömön a jelenléted. Mintha tényleg itt lettél volna mellettem, mintha a közelséged biztonsága körém fonódott volna. És olyan jó volt…egészen addig, amíg fel nem ébredtem.

A csend hirtelen túl hangos lett, az üresség túl éles. Rossz volt rájönni, hogy nem vagy itt. Nem tudom, miért kerültél az életembe. Lehet véletlen, lehet játék, lehet valami egészen más. De egy dolgot biztosan tudok, nem akarom elengedni azt, amit tőled kapok.

Nem akarom hagyni, hogy elmúljon, mintha soha nem is lett volna. Meg akarom élni minden apró rezdülését, minden percét, minden különös pillanatát. Olyan ez, mint amikor belekezdesz egy könyvbe, és nem tudod, merre visz tovább a történet.

Csak azt érzed, hogy jó olvasni. És én most nem akarom becsukni a könyvet. S

zeretném látni, hova kanyarodnak a sorok, mit rejtenek a következő oldalak. Mert valahogy minden mondatban ott vagy te, és minden oldalon visszaköszön belőled valami, amitől egyre inkább folytatni akarom.