A nem feladás 10 titka jegyzet.
1. Ne várd meg, hogy mindenki megértsen.
Lesz, aki sosem fogja. És ez nem baj. Nem kell, hogy mindenki bíztasson.
Elég, ha Te tudod, miért csinálod.
2. Adj nevet a fájdalmadnak.
Amíg csak csendben ordít benned, addig ő irányít. Ha kimondod, gyógyulni kezd.
3. Merj kérni.
Aki kér, az nem gyenge. Az bátor. Mert az tudja, hogy az emberi kapcsolódás nem egyirányú.
4. Találj egyetlen okot, amiért ma nem adod fel.
Lehet az egy mosoly, egy pillantás, egy ölelés… vagy csak az, hogy valaki hisz benned, amikor már Te sem.
5. Fogadd el, hogy néha az is elég, ha csak túlélünk egy napot.
Nem kell ma világot menteni. Csak kelj fel. Lélegezz. És maradj.
6. Ne hidd el minden gondolatodat.
Főleg nem azokat, amik azt súgják, hogy nem vagy elég. Azok nem Te vagy. Az csak a megbénítana kívánó illúzió, ami beszél belőled.
7. Keresd meg a saját belső fényed.
Nem hangos. Nem harsány. De ott van. Még most is. Csak hunyd be a szemed… és érezd.
Egyél valami igazán nagy kedvencet
8. Tudd, hogy az érzéseid jogosak – de nem véglegesek.
A fájdalom jön – és ha hagyod, megy is. Mint egy hullám. Ne harcolj vele. Lovagold meg.
9. Emlékeztesd magad arra, mit éltél már túl.
Nem most kezdted. Már annyi vihart átvészeltél. Ez is csak egy újabb – nem a vég.
10. Hidd el, hogy ami most nehéz, egyszer még másnak is kapaszkodó lesz.
Mert a túlélésed másoknak is iránytű lesz. És a történeted erő lehet valaki más kezében.
Nem baj, ha most fáradt vagy.
Nem baj, ha most sírsz.
Nem baj, ha most nem látod a végét.
Csak tudd: még dolgod van itt.
És ez a világ kevesebb lenne Nélküled.
Az elmúlt hetekben teljesen felfordult velem – velünk – a világ. Megéltem a mélység legmélyebb poklát. Olyan dolgok történtek, amikről egyelőre még nem beszélhetek nyíltan, de hamarosan fogok!
Nem vagyok jól.
És ezt nem akarom elhallgatni. Sosem tettem.
Vannak, akik el akarnak söpörni.
És ha lenne még Taigetosz, simán lehajítanának.
Amit most keresek:
– Egy nemzetközi „cápa” jogászt, ügyvédet, aki nem ijed meg a rendszerszintű igazságtalanságtól.
– Kapcsolatokat nemzetközi sajtóhoz, hogy a történteket ne lehessen csendben megfojtani.
– És anyagi forrást, hogy tudjuk miből kifizetni a jogi költségeket – és legyen mit ennünk.
Tudom, hogy ez csak egy átmeneti állapot.
És azt is tudom, hogy fel fogunk állni, mert eddig is összekarolva mentünk Sankóval – de most elérkezett az a pont, ahol már nem elég ketten.
Nincs elvárás – csak őszinteség.
Soha sem vártam el a segítséget, de nem szégyelltem kérni. Most sem azért teszem, mert elvárásom van – hanem azért, mert hiszem, hogy akinek valaha is adott valamit az írásaim, a filmünk, a történeteim, az talán most szívesen teszi.
Ha szeretnél segíteni, a Mosolyka Most Alapítvány számlaszáma itt elérhető:
Éljenek a férfiak, akik megtanulták, hogyan legyenek támogatóan megtartók.
Éljenek a férfiak, akik tartják a teret a környezetüknek is.
Éljenek a férfiak, akik szembenéznek legsötétebb részükkel is.
Éljenek a férfiak, akik látják és érzékelik a bennük lévő fényt.
Éljenek a férfiak, akik nap, mint nap megteszik a magukét, hogy életet vigyenek ebbe az elpuhult társadalomba.
Éljenek a férfiak, akik beismerik a hibáikat, és felelősséget vállalnak magukért, a kimondott szavaikért és a tetteikért.
Éljenek a férfiak, akik szeretettel fordulnak belső gyermekük felé, és foglalkoznak a bennük lévő dühvel és szorongással.
Éljenek a férfiak, akik minden egyes nap megharcolják belső harcaikat, amelyeket senki sem ért meg.
Éljenek a férfiak, akik két lábbal állnak a földön.
Éljenek a férfiak, akik büszkék férfiasságukra, és kifejezik azt olyankor is amikor könnyű, és akkor is, amikor szükség van rá.
Éljenek a férfiak, akik értik, mennyire fontos a mentális és lelki egészséghez a nehéz testi munka.
Éljenek a férfiak, akik kiállnak magukért, amikor mások lenyomni és bántani akarják őket.
Éljenek a férfiak, akiket nem érdekel mások véleménye, a saját útjukat járják.
Éljenek a férfiak, akik tudatosan kifejezik az érzéseiket és az agressziójukat, de a szeretetüket és együttérzésüket is.
Éljenek a férfiak, akik megtörik a generációsan hozott negatív viselkedési mintákat.
Éljenek a férfiak, akik megküzdenek traumáikkal, sérüléseikkel, és tanulnak a leckékből.
Éljenek a férfiak, akik a körülöttünk lévő világ káros hatásai ellenére is önállóan alakítják saját valóságukat.
Éljenek a férfiak, akik stabilak sebezhetőségükben is, miközben elengedik a régi paradigmákat és új utakat keresnek.
Éljenek a férfiak, akik megélik a szenvedélyt.
Éljenek a férfiak, akik a nehéz időkben is észnél vannak.
Éljenek a férfiak, akik tesznek arról, hogy elfelejtsék a tanult dogmákat.
Éljenek a férfiak, akik az erejükbe állnak.
Éljenek a férfiak, akik nem szarnak bele
~ Adrian Snary nyomán