Most sem akartam előre szólni, hogy meg tudd élni ezt a napot a magad természetességében, de egy nagyon fontos nap volt mert a Nap érkezett meg a Sirius csillaghoz. Ezzel megtudhattad, kész vagy-e a kapun való átlépésre.

A Sirius ugyanis az útmutató, a legfényesebb csillag az égen, aki szimbolizálja a hazafelé vezető utat.

A legfényesebb pont, ezzel a legfontosabb pont, már ha van ilyen, de mindenképpen kiemelkedő, és égi helyzete által olvasható ki, hogy ő vezet haza.
Azért volt ez a tegnapi nap nagyon fontos, mert Siriusnak mostanában nagyon kiemelt szerepe van, ugyanis hozzá ment vissza legutolsó hátráló útján Mars és hozzá fog megérkezni nemsokára Jupiter is, aki szintén visszaútján is hozzá tér majd vissza. A Sirius most tehát nagyon aktív, nagyon hív, vagyis valóban mutatja magát egy olyan irány, egy olyan út, amin nem jártunk még, mert a siriusi út a tudatos út, mely majd kivezet.

Mars, mint első lépés mutatta meg ezt a kiutat azzal, hogy itt forgolódott 2024. december-2025. február között, Jupiter pedig a tudást adja meg majd ehhez az irányváltáshoz 2025. november-2026. március között, Jupiterben ugyanis pont ez a fajta szellemiség van meg, ami kiemel az egos, vagy racionális gondolkodásból, hiszen ő a tudatos gondolat. Ez a siriusi út az emberiség egésze számára egy irányba vezet, de mégis az egyén saját megélésein keresztül mindenkinek egyéni függően attól, hogy ki hol tart. Azzal, hogy most a Nap járt itt, felismerhetted a napi történéseken, illetve cselekedeteiden át, hogy mint egyén mennyire képviseled azt a szintet, hogy az ösztönútról, amit eddig jártunk, átlépj a tudatos útra. Akármilyen is volt a napod, még ha kihívásokkal teli is és úgy érzed nem a fénynek megfelelően reagáltál, az a lényeg, hogy ezt felismerd, és ha szükséges, változz.

Érdemes visszagondolni mit hozott a tegnapi nap, milyen helyzetekbe kerültél, és legfőképpen, hogy azokat hogyan oldottad meg, mennyire annak a minőségnek megfelelően, amit gondolsz, hogy képviselsz már.
Tóth Gabriella Csillagtenger

Megerősítés:

– Mi történik bennünk, amikor végre nem akarunk „jobbak lenni” valaki mellett?
(A jelenlét tükrében – Párkapcsolatok mélyrétegű megközelítésben)

A legtöbben úgy élünk, hogy folyamatosan „javítani” próbáljuk magunkat: szebbek, okosabbak, kedvesebbek, érettebbek akarunk lenni – hátha akkor majd szerethetőek leszünk.
Ez a belső szorítás sokáig észrevétlen.

Mert megszoktuk, hogy a szeretetet ki kell érdemelni.
De van az a kapcsolat – lehet, hogy ritka, lehet, hogy váratlan –, amely mellett hirtelen elcsendesül bennünk ez az egész törekvés.
Nem akarunk „tökéletesek” lenni. Nem akarunk többnek látszani.
Csak lenni – úgy, ahogy vagyunk.

Ez a lecsendesedés nem lustaság. Nem feladás.
Hanem: hazatérés. A belső harc felfüggesztése.
És talán életünkben először nem félünk attól, hogy a valóságunk kevés lenne.
Mert valaki mellett – végre – elég.
Ez a valódi intimitás kezdete.

Ahol a növekedés nem kényszerből történik, hanem belső engedélyből.
Mert a jelenlét gyökere már nem a félelem, hanem a bizalom.
Ipacs Andrea – asztrológus, kapcsolati elemző