Egyszer majd megérted,

hogy vannak lelkek, kikből csak egy születik.

Nem térnek vissza újra,
nem hozza őket más arc, más szó.
Eltűnnek –

és a világ nem lesz többé ugyanaz.
Élünk, mintha minden pótolható volna,
mintha a szeretet cserélhető,
az ember – felejthető.
De vannak szálak,
melyek a lélek legmélyebb zugába kapaszkodnak,
és ha elszakadnak,
valami benned is örökre elveszik.
Mert ők láttak téged – igazán.
Olyannak, ahogy kevesen láthatnak:
csupaszon, védelem nélkül,
és mégis szerethetőn.
Olyat hoztak ki belőled,
amit más sosem tudott –
és többé talán te sem.
S néha –
épp azokat bántjuk, akik a legközelebb állnak,
nem szándékból,

csak mert nem tudjuk, hogyan kell jól szeretni.
Azt hisszük, maradnak.
Hogy a megbocsátás örök.
De nem mindenki marad.
Nem minden szív ad végtelen esélyt.
Vannak, akik némán távoznak,
a fájdalmukat hangtalan viszik magukkal,
és mire felfogod, mit veszítettél,
már csak az emlékük él benned –
és a hiány, ami helyükre költözött.

Más arcokban keresed majd őket –
egy mosolyban, egy tekintetben,
egy hangban, ami csak majdnem az övék.
De egyik sem lesz egészen ugyanaz.
És ez a veszteség igazi ára:
amikor valami különlegeset
hétköznapinak hittél.
Légy gyengéd azokhoz,
akik rád bízták a szívüket.
Szólj szelíden.

Kérj bocsánatot, ha kell.
És öleld meg azt,
aki fényt hoz az életedbe –
amíg megteheted, amíg ott van.
Mert ami igazán mély,
az törékeny.
És amit nem ápolunk,
könnyen elveszhet.
Nem minden lélek pótolható.
Ezért gondold meg,
kit engedsz el…
lehet, hogy többé nem találod meg újra.
Szabó Marianna
Életfestők

Megerősítés: Napi jótanács: Háromszor is vizsgáld meg gondolataidat, mielőtt pletykálkodni kezdesz másokról.
A három rosta
A szomszédomhoz jött valaki,és így szólt hozzá:
-Halld csak,miket beszél rólad a barátod!
Szomszédom félbeszakította:
-Mielőtt elmondanád,áruld el: megszűrted-e a három rostán?
-Miféle rostákon?
-Először is az igazság rostáján.Megvizsgáltad vajon,hogy igaz-e,amit el akarsz beszélni?
-Nem.Én is csak hallottam másoktól.
Szomszédom bólintott,és folytatta:
-Azután átbocsátottad-e az öröm rostáján?Még ha nem is igaz,amit el akarsz mondani,de bizonyára jó nekem,és örömet szerez számomra,nemde?

-Nem lesz örömed benne.
-Akkor bizony át kell bocsátanod a hasznosság rostáján!Hasznos-e az nekem,amit közölni kívánsz?
-Egyáltalán nem.
Szomszédom ekkor keményre váltott hangon szólt oda a hírhozónak:
-Távozz innen!Ha,az amit tudatni akarsz velem,se nem igaz,se nem örvendetes,se nem hasznos,akkor tartsd meg magadnak,és felejtsd el mielőbb!
Tanulság:

Mit mond a Biblia a pletykálkodásról?
„az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is” (Péld 16:28).
Számos barátságnak szakadt már vége pletykából eredő félreértés miatt. Akik ilyen viselkedésre vetemednek, csak viszályt és haragot szítanak a barátok között, s keserűséget és fájdalmat okoznak. Sajnos sokakat éppen ez éltet, és árgus szemmel kutatnak az alkalom után, hogy mikor és hogyan tehetnek kárt másokban. Amikor valaki szembesíti őket e tulajdonságukkal, mindent letagadnak, kifogásokat keresnek és magyarázkodásba fognak. Nem látják be, hogy helytelenül cselekedtek, hanem inkább másra hárítják a felelősséget, vagy alábecsülik a bűnük súlyát.
„A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz!” (Péld 20:19)
„Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája. A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.” (Péld 18:7-8)

Ezzel szemben „aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól” (Péld 21:23).
Vigyázzunk tehát a nyelvünkre, és tartsuk távol magunkat a pletykálkodás bűnétől, mert nem csak másnak , magadnak is ártasz vele! A rosszindulatú cselekedetek mindig visszaszállnak a feladóhoz!
Ötször is gondold végig, mielőtt pletykálni kezdesz másokról!
Szűrd meg ezen a rostán:

1. igaz?
2. jóindulatú?
3. hasznos?
4. szükségszerű?
5. segítő szándékú?
Próbáljuk kontrollálni magunkat a pletykákkal kapcsolatban, vagyis csak akkor nyissuk ki a szánkat, ha az valóban szükséges és helyénvaló.
Tudod, van egy bölcs magyar mondás: „ Nem szól szám, nem fáj fejem!”
Szeretettel
Szabó Marianna

A nő, aki önmagát választja

Az önbizalom az első lépés önmagad szeretete felé.
Nem kell mások elvárásai szerint élni, nem kell megfelelni.
A nő, aki önmagát választja, nem fél kimondani, mit akar és mit nem.
Nem fél nemet mondani, ha nem neki való valami.

Ő tudja, hogy az igazi erő belülről fakad, és nem mások visszajelzéseiből.
Szabó Marianna