De rögtön az út elején találkozik a Neptunusszal, amiből láthatjuk, hogy most nem földi célok felé szólít minket, hanem egy magasabb, lélekből fakadó irány hívását érezhetjük.

A Vénusz–Neptunusz együttállás a Kos jegyében, a Halak csillagkép fonalán a szerelem és a kapcsolódás eddigi, illuzórikus formáiból való felébredést hozhatja el, hogy visszataláljunk az isteni eredetünkhöz, a Forráshoz, a bennünk élő tiszta, szerető jelenléthez.

De ez az út nem biztos, hogy fájdalommentes, mert először az illúzióinknak kell szertefoszlaniuk, azoknak a vágyképeknek, amelyekkel eddig próbáltuk betölteni a szeretethiányt. A kapcsolatokban is megmutatkozhat, hogy mi volt önáltatás, mi volt idealizálás, és mi az, ami valóban az Egységből fakad.
A vágy, amit most érezhetünk, nem romantikus illúziókra, nem megmentésre, hanem önmagunk legmélyebb részével való egyesülésre akar ébreszteni.

Amikor már nem kívül keresem a beteljesülést, hanem belül ébredek rá arra, hogy én magam vagyok a forrás, a szeretet és a szerelem temploma. Ebből a belső teljességből születhet meg az új kapcsolódás, szenvedélyesen, ihletetten, de gyökerezve a lélek tiszta emlékezetében. Már nem a múlt mintái szerint, hanem a lélek legmélyebb igazsága szerint.

A Vénusz hamarosan a Plútóval is szextilt alkot és a Marssal is kapcsolódni fog egy trigonnal, tehát ez a kezdeti energia számunkra lehetőség a transzformációra, a szeretet-szerelem illúzióiból egy mély, belső, szakrális szerelembe való ébredésre.
A kapcsolatok új minősége itt kezdődik,
ott, ahol már nem egymásban keressük a teljességet, hanem együtt emlékezünk vissza arra, hogy egy Forrásból származunk.

Botos Orsolya

Az esti visszapillantás a legfontosabb gyakorlat! Egyben a legnehezebb is végigcsinálni. De ha rászoktunk, elsőrendű igényünkké válik, és szinte önmagában biztosítja pszichés egyensúlyunkat. Az esti visszapillantás az önmegismerés, az önkontroll és a helyzetek mély megértésének alapgyakorlata. Este, elalvás előtt az ágyban képszerűen végiggondoljuk egész eltelt napunkat, a reggeli felkeléstől a jelen pillanatig.

A visszapillantás feltétlenül képszerű legyen, úgy pergessük le a napot, mint egy filmet. Az a lényeg, hogy szemlélőivé váljunk a nap eseményeinek és benne önmagunknak. Lássuk magunkat, ahogy megyünk az utcán, dolgozunk, vitatkozunk valakivel stb. Fontos az időbeli sorrend betartása. A gyakorlat alapattitűdje az éntől való távolítás: úgy szemléljük magunkat a dolgok és az emberek között, mint egy idegent. Meg kell engedni, hogy ennek az embernek – aki én vagyok – a viselkedése szabadon hasson rám. És ugyanígy azoké is, akik a nap folyamán kapcsolatba kerültek velem.

Döbbenetes mennyiségű rejtett információhoz, megismeréshez juthatunk ezen a módon, amikor néhány percre eltávolodunk önmagunktól, kívülről szemléljük a velünk történt dolgokat. A gyakorlat olyan tapasztalattöbbletet eredményez, amely rövid idő alatt jelentősen növeli önismeretünket, embermegismerésünket, a helyzetek reális értékelését, viselkedésünk kontrolláltságát, a változtatás lehetőségeit.

Az angyalok mai esi üzenete azt mondja, hogy ideje magad mögött hagyni a nehéz energiákat, és elindulni a teljes felszabadulás felé. Ők úgy látják, hogy annyira megszoktad a szürkeséget, hogy nehezedre esik elengedni azt. Emiatt kétségeid lehetnek afelől, hogy valóban a legjobbat érdemled.

Megerősítés: A segítő Angyalaidtól!

Ők egyrészt láthatatlanok, másrészt közöttünk élnek, álruhában. Ezzel egy idő óta komolyan számolni kell.

Nem tudod, ki a gyereked, a barátod vagy az idegen, aki leül melléd a villamoson. Lehet, hogy angyal. Sok angyal van közöttünk, aki nem csupán álruhát öltött, de a születése pillanatában odafenn hagyta az angyal-múltjára való emlékezetét is.

Ő maga sem tudja, hogy angyal. Nem emlékszik rá. Csak érzékenyebb. Finomabb.

S bármilyen sötét és mélyre süllyedt gengsztervilágban élünk, ő úgy érzi, hogy mégsem tehet meg mindent. Neki nem szabad. Mindenki lop, neki nem lehet. Mindenki megbízhatatlan, link, ő nem lehet az.
Mindenki gátlástalanul hazudik, ő elpirul. Nem engedi hazudni a „származása”.

Egyszerű, romlatlan lelkű emberek ezek; jók, tiszták és becsületesek. Rengetegen vannak.
Ezekre mondjuk, hogy rendes emberek. „Nem idevalók”.

Emlékeznek még egy erkölcsre, amit ma már régóta nem tanítanak. Hozzák magukkal. Bár nem tanulták, nem is tapasztalhatták sehol — a vérükbe van írva.
Tudják, hogy másokhoz jónak kell lenni, s bár roppant hátrányos manapság: tisztességesnek kell maradni. (Hogy országunk nem omlott még össze, csakis miattuk van.)

Hogy angyallal beszélsz, azt onnan tudod megállapítani, hogy felelősséget érez érted. Nem prófétálni kezd, hanem vállal téged – mert el kell számolnia veled. Fontos vagy neki. Akkor is, ha egyszer lát az életében. S azt szeretné, ha ő is fontos lenne neked – akárcsak egy futó pillanatig.

Az már rajtad múlik, hogy egy angyal segítségét elfogadod-e vagy sem!