Valahol az elengedésről lesz szó a mai napon, amit döntéshelyzet előz meg, választás alapján tudjuk eldönteni, hogy merre menjünk tovább. Melyik utat válasszuk!

Lezárás és elengedés egy olyan személy vagy élethelyzet kapcsán, ami már nem szolgál minket, nem emel sokkal inkább lehúzza az energiánkat. Most ezeknek vége.

Ami a múltban ért sérelem, úgy is el lehet engedni, nem veszünk róla tudomást, de ezzel inkább energetikai szempontból lenyomjuk a mélybe. De ha lezárunk mindent ami vele kapcsolatos, nem kommunikálunk, nem engedjük be érzelmileg, akkor sokkal felszabadulttá válunk, és sokkal jobban fogjuk érezni magunkat.

Most a legfontosabb az, meg kell vizsgálni mi az ami lelkileg emel, és mi az ami érzelmileg nyomaszt.
Ki kell választani azt az életterület ahol megrekedést tapasztaltál, család, barátok, munka, szerelem, és e szerint tudod eldönteni melyik igényel orvoslást, és kezelést.
A legjobb az – ha szabadon döntesz – és szíved szerint választasz.

Megerősítés: Kilenc hónapot vártunk, hogy találkozhassunk veled.

Vártunk, hogy lássunk mosolyogni, hogy lássunk járni,
hogy halljunk beszélni.

És nem vagyok biztos benne, hogy felfogtad, de most már minden nap az ablaknál várjuk, hogy hazaérj.
Egy olyan otthonba, ami tele van a te dolgaiddal,
az összes zajoddal.

De egy nap majd besétálunk a hálószobádba, és nem lesznek ruhák a padlón.
Nem lesz minden szobában otthagyott rágcsálnivaló, és nem fog visszhangozni a házban egy ismeretlen tévéműsor zaja.

Igen, egy nap üres lesz a fészkünk.
Csendes.
Rendezett.

Nem lesz többé szükséged ránk, mint most.
És ez azt fogja jelenteni, hogy elvégeztük a munkánkat.

Azt jelenti, hogy sikerrel jártunk.
hogy segítettünk neked szárnyakat növeszteni és megtanítottunk repülni.

És mi élvezni fogjuk a csendet és a rendet,
tudva, hogy ennek így kell lennie.

De hiányozni fogsz nekünk. Hiányozni fog a zaj és hiányozni fog a rendetlenség, ami azt üzeni nekünk, hogy itt vagy.

Ezért remélem, hogy tudni fogod,
hogy bármikor visszarepülhetsz, amikor csak akarsz.
Amikor szükséged van rá.
Ha szeretnéd…

Hogy felhívhatsz minket, és mondhatod, hogy tegyük fel a vízforralót…
és nyissuk ki az uzsonnát, mert hamarosan itt leszel.

Mert nem vagyok benne biztos, hogy felfogod, de mi itt leszünk,
és várjuk, hogy mosolyogva lépj be az ajtón.
Várjuk, hogy beszélgessünk veled arról, hogy mit csináltál.

Igen, még akkor is itt leszünk, amikor már kirepültél a fészekből.

Mindig.

Várunk az ablaknál
hogy hazaérj.

Mindannyian éltünk már át fájdalmas és nehéz helyzeteket az életünk során. Elvesztettük szerettünket, vagy csalódtunk barátban, szerelemben, esetleg megaláztak a munkahelyen.
Sokszor történhetett olyan, ami megtörte az önbizalmunkat, vagy a másikba vetett bizalmat.

Ebben talán mind hasonlóak vagyunk. Viszont nem mindenki marad ebben az állapotban. Van, aki felismeri, hogy a múlt sérelmei nem határozhatják meg az életet. Nem akadályozhatja meg a boldogságot, a sikert, a bizalmat és legfőképpen az önszeretetet.
Minden egyes nap lehetőséget kínál a döntésre, hogy változz, változtass. Megerősödhetsz, újra kezdhetsz, előre léphetsz.

Az elengedés és a megbocsátás nem könnyű feladat, de hatalmas szabadságot és békét hozhat a szívedbe. Amikor képes vagy elengedni a múlt sérelmeit, akkor felhatalmazod magad arra, hogy többet hozz ki magadból, mint amit eddig megtettél. Megnyitod az utad a gyógyulás, a fejlődés, a boldogabb élet felé.
Ne hagyd, hogy a múlt korlátai határozzák meg a lehetséges jövődet. Csak tanulj belőle és engedd az útjára őket. Így nagyobb lehetőséged lesz arra, hogy kihozd magadból a legjobbat.

Köszönöm, hogy időt szántál a végig olvasásra. Legyél büszke magadra, hogy te is képes vagy a sérelmeket és fájdalmakat letenni, hogy egy szeretettel telt jövőt teremts magadnak.

Csodaszép napot kívánok mindenkinek!
Rási András