Vannak emberek, akikkel a kapcsolatunk más, mint bárki mással. Észrevetted már?

Nem tudjuk pontosan megfogalmazni, miért, de valami különös feszültség van jelen, valami nehezen megmagyarázható energia.

Másképp reagálunk rájuk. Egyik pillanatban vonzódunk hozzájuk, a másikban bosszantanak, és gyakran olyasmit hoznak ki belőlünk, amit mások nem. Talán túl érzékenyek vagyunk velük szemben. Talán éppen ők azok, akik a legkönnyebben megbántanak, vagy akikkel a legnagyobb vitáink vannak. De valahogy mégsem tudunk elszakadni tőlük. Szeretjük őket – vagy ha nem is szeretjük, mégis jelen vannak az életünkben.

Ez nem véletlen. Ők a tükörkapcsolataink.

Mit mutat meg egy tükör?
A tükör nem hazudik. Azt mutatja meg, ami van. Nem szépít, nem torzít – egyszerűen visszatükröz. És a tükörkapcsolatok éppen ezt teszik velünk: megmutatják azt, amit máskülönben talán észre sem vennénk magunkban. Azért reagálunk rájuk másként, mert mélyebb rétegeinket érintik meg. Azokat a részeinket, amelyeket talán elrejtettünk mások elől – vagy akár önmagunk elől is. Lehet, hogy egy olyan tulajdonságunkkal szembesítenek, amit nem akarunk látni. Egy mélyen gyökerező hitrendszert, egy múltbéli sebzettséget, egy idejétmúlt gondolkodásmódot. Talán ezért bántanak meg olyan könnyen. Nem azért, mert rosszindulatúak – hanem mert rámutatnak valamire, amivel nekünk dolgunk van.

Ne haragudj rájuk – figyelj!

A legtöbben haragszanak azokra, akik kibillentik őket az egyensúlyukból. Pedig éppen ezek az emberek a legnagyobb tanítómestereink. Ha valaki rendszeresen feldühít, ha valakivel szemben újra és újra ugyanazokat a köröket futod, akkor ne csak őt nézd – nézz magadba is! Mi az, ami ennyire megérint? Mi az, amit másnál könnyedén elengednél, de nála nem tudod? Mi az, amit tőle hallani különösen fáj? Lehet, hogy pontosan ott van a kulcs. A tükörkapcsolatok nem véletlenül lépnek be az életünkbe. Ők azért jönnek, hogy valamit megmutassanak nekünk – valamit, amit, ha megértünk, felszabadulunk.

A legnagyobb felismerés az, hogy nem a másiknak kell változnia. Neked kell meglátni, hogy mi az, ami benned mozog. Ha ezt megteszed, a kapcsolat is átalakul. Talán már nem fog bántani az, ami eddig fájt. Talán nem leszel többé dühös ugyanazért. A tükör csak addig mutatja ugyanazt a képet, amíg meg nem változol. És ha egyszer felismered az üzenetét, akkor már nem lesz szükséged rá.

Ezért ne haragudj azokra, akik tükröt tartanak eléd. Inkább köszönd meg nekik. Mert lehet, hogy éppen ők segítenek hozzá ahhoz, hogy önmagad egy tisztább, szabadabb verziójává válj.

Forrás EnigmaZoli

Megerősítő Tanmese:

– Micimackó! Mi van, ha egyszer elkövetkezik egy olyan nap, amikor el kell válnunk?
– Ha együtt válhatunk el, akkor semmi kifogásom ellene.
– Na igen-igen, úgy könnyű. De… ha nem lennénk együtt? Hogyha én máshol lennék?
– Jajj… de nem lehetsz máshol, hiszen nélküled egészen elvesznék. Kinek szólnék egy olyan bizonyos holnapon, amikor épp nem vagyok elég erős, vagy elég bátor?

– Hát tulajdonképpen…
– És kitől kérnék tanácsot, amikor nem tudnám, hogy merre tovább?
– Micimackó, mi van, ha mégis?

– Mégsem, az nem fordulhat elő…
Ha mégis eljön az idő, amikor nem leszünk együtt, akkor nagyon fontos, hogy megjegyezz valamit!
– Mi az a fontos megjegyezni való?

– Hogy bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb vagy, mint sejted és okosabb, mint véled. De a legfontosabb az, hogy ha el kell válnunk, én akkor is mindig veled leszek… veled leszek!