Az árulás nem pusztán egy hiba….
Az árulás fájdalmas, mert felfedi azt, amit oly nehéz figyelmen kívül hagyni: egy jellemvonást, amely talán mindig is ott volt, de most teljes valójában megmutatkozik.
A bizalom törékeny, és ha egyszer eltörik, ritkán lesz ugyanaz. Az árulás nem egy elszigetelt tett, hanem ablak az áruló értékrendjére és prioritásaira – egy igazság, amely hajlamos megismételni önmagát, különböző formákban. Ha ismét bizalmat szavazunk valakinek, aki elárult minket, azzal azt kockáztatjuk, hogy régi sebeket tépünk fel, amelyek még csak gyógyulni kezdtek.
Van bölcsesség abban, ha felismerjük a mások viselkedésében megbúvó mintákat. Az árulás nem pusztán egy hiba, hanem mélyebb szándékok és hiányosságok lenyomata. Egyetlen árulás is elég ahhoz, hogy megmutassa valakinek a valódi arcát – ahogy egyetlen vízcsepp is elárulhatja az egész óceán ízét. Ha figyelmen kívül hagyjuk az árulás leckéjét, az nem nagylelkűség, hanem saját önbecsülésünk feladása, együttérzés álarcába bújtatva.
Az igazi bölcsesség ott rejlik, ahol határokat húzunk. Ha valaki megmutatja, hogy képes elárulni, fogadjuk el ezt igazságként. Ez nem cinizmus, hanem tisztánlátás. Megbocsátani lehet, hiszen az a belső békéhez vezető út, de a bizalom szent kötelék, amelyet óvni kell. Ez nem állítható helyre azzal, hogy figyelmen kívül hagyjuk a fájdalmat és a károkat, bármilyen mély legyen is a szeretetünk vagy tiszta a szándékunk.
Elengedni valakit, aki elárult, nem keserűségből fakad, és nem ridegség, hanem az önbecsülés tette. Ez annak a jele, hogy értékeled a saját békédet, tiszteled a méltóságodat, és nem engeded meg, hogy bárki csökkentse azt, amit képviselsz. Az igazi gyógyulás akkor kezdődik, amikor megérted: nem mindenki méltó arra, hogy helyet foglaljon az asztalodnál, vagy hogy a bizalmad kiváltságát élvezze.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy olyan kapcsolatokba bonyolódj, amelyek elhomályosítanak, ahelyett hogy világítanának. Olyan kötelékeket érdemelsz, amelyek támogatnak, emelnek, és tiszteletben tartják az értékeidet. Bízz magadban annyira, hogy az árulást annak lásd, ami, és hagyd, hogy ösztöneid az igaz hitelesség, a szeretet és a bizalom felé vezessenek. Így teremtesz helyet olyan kapcsolatok számára, amelyek időtállók, és amelyek valódi értékeket hordoznak.
Életfestők
Megerősítés: A zuhanó macska és a tao
“Amikor egy macska zuhan le a fáról, elengedi magát. Teljesen ellazul, és rugalmasan ér földet. De ha úgy esne le a fáról, hogy hirtelen ellenáll, megfeszül, merev lesz, megérkezéskor a csontjai törnének.
A Tao filozófiája szerint mindannyian leesünk egy fáról, életünk minden pillanatában. Ami azt illeti, abban a pillanatban, amikor megszülettünk, lerúgtak minket egy szirtről és esünk és semmi sem állíthat meg. Tehát ahelyett, hogy krónikus feszültségben élnénk, és ragaszkodnánk mindenféle dologhoz, ami valójában velünk együtt hull, lehetnénk lazák, mint a macska.” ~ Alan Watts