2025.02.13.

Január 13. hétfő – Telihold jegyében a sokkal magasabb, tisztább minőség felé!

 

Telihold Mars erejével – 2025. január 13.

Ha figyeltük a Hold útját az elmúlt napokban ahogy végighaladt az éjszakai égen a most fejünk felett ragyogó bolygók mellett, láthattuk, hogy napról napra szépen kerekedett.

Ma este, 2025. január 13-án 23:27-kor teljesedik ki, ezáltal egy újabb Telihold vigyorog majd ránk, aki mivel Marssal áll együtt éppen ekkor, Mars erejét is kitárja számunkra.

És talán ez ennek a Teliholdnak a legfontosabb üzenete, mert megmutatja nekünk, hogyan működtetjük marsikus energiáinkat, ami azért fontos, mert Mars lesz az év egyik, ha nem legfontosabb energiája, hiszen ő löki majd be Szaturnusz-Neptunusszal induló új síkot, emiatt a vele való tudatos munka 2025-ben nagyon meghatározó lesz. Ez a Telihold feltárja, hogyan is állunk Marssal, mennyire és hogyan használjuk az általa képviselt erőinket, legyen az az elindulásba tett erő, a tudatosodásba rakott energia, illetve melyik síkon használjuk őt, földi erőként, vagyis bele-belekapunk vele dolgokba, de hagyjuk elveszni, vagy már magasabb minőségekben működtetjük, tehát ha elindultunk, tudatosan haladunk a benne lévő vezető erővel.

A Hold-Mars együttállást Pollux, a halhatatlan vezérli, így ami feltárul, abban ott az isteni tudatossága, aki tévedhetetlen, hiszen ő tudja. Ha valaki tudja, akkor az ő, aki most a Hold fénye által megmutatja magát, így tudatosodhatunk rá, hogy velünk van Pollux, aki mindig is itt volt, csak nem voltunk rá mindig tudatosak.

 

Ő adja minden földi dologhoz az alapot, vagyis annak ellenére, hogy a halandó útját járjuk, az isteni örökös támogatásával járjuk, ezáltal nem tudunk eltévedni. Ennek felismerése hatalmas nagy lépés a földi úton. Ezzel a Teliholddal ez nemcsak Hold-Mars kettősével láttatja meg magát, hanem a Nap által is, aki odaátról teljes fényével világít rá, így nemcsak bentről, hanem kintről is megláthatjuk Polluxunkat, ezáltal biztosan nem marad rejtve. És mivel a Nap a Nyilas csillagaiból küldi a fényt, aki pedig az a színtiszta fény, aki az utat mutatja, így nemcsak a lépésekhez lesz meg innentől a bizonyosságunk, hanem a fény vezérletét követve lépünk tovább.

Mindez önmagában hatalmas nagy segítség az előttünk álló évre, hogy tudjuk merre és hogyan lépjünk, de mivel mindez kicsúcsosodik Uránuszban és Neptunuszban, a kozmikus energiákban, akik egy-egy trigonnal és szextillel kapcsolódnak a Teliholdhoz, feláll egy trapéz is az égen a két messianisztikussal a csúcson. Tehát amellett, ami feltárul a Hold-Mars együttállásban, még magasabb szinten is megélhetjük mindezt, ami által kiderül, hogy ki vagy valójában a Neptunusz mögött lévő Visszaúszó Halak által, és hogy mennyire vagy képes a képességeidet tudatosan alkalmazni az Uránusz mögött ragyogó Kos teste-Bika teste által. Ebben így egyszerre ott a jelen és a jövő tudatossága, hol tartasz most és milyen jövő felé lépsz. Emiatt igazán hatalmas energia ez a mai Telihold.

Mindez nem tudatosan történik, hiszen az éjszaka közepén, 23:27-kor teljesedik ki a Telihold, ami azért csodálatos, mert ebbe az elme nem tud beleszólni. Ezért érdemes időben lefeküdni ma este, hogy már utazz, mire a Telihold kikerekedik, hogy tisztán mutassa meg magát a tudatosságod, és vele együtt az irány is, ami nem más, mint az isteni, nem pedig a halandó, az elme alkotta világ. Valahol ott van ebben az egészben, hogy ez az elme alkotta világ elérte a csúcsát, a következő lépés már az isteni vezette tudatosság általi lét, de még a testben.

Ez van ennek a Teliholdnak a fényében, rezgésében. Ez megint messzire mutat előre, de az üzenet kiolvasható belőle. És valahol mindezek az energiák már erről is szólnak, amellett, hogy a marsikus energiáinkat feltárja, vagyis, hogy mennyire látjuk, értjük és éljük meg magukat ezeket az üzeneteket a láthatón túl, mert mindez mutatja, hogy mennyire vagyunk a szintlépéstől, ezáltal mennyi munkánk van még.

Tóth Gabriella Csillagtenger

Telihold a Pollux csillag fényében áramlik lesz teljes.

A művész érzékeny antennáival felfogja az isteni rezgéseket és megszólaltatja, megalkotja.

Az érzékelhetetlen érzékelhetővé,
a láthatatlan láthatóvá lesz, a szentség anyaggá, az anyag szentséggé.
Megszületik a Mestermű.

Minden emberi kapcsolat egy Mesterművet hordoz magában.
Ahol a Nő önmagát szüli meg, a Férfi az isteni ideát teremti, alkotja meg.
És tán az Ember által megszólaltatott zenemű soha nem lesz olyan, mint az Angyalok égi zenéje – de mégis – olykor beleborzongunk, hisz valahol mélyen belül emlékeztet halhatatlanságunkra.
Botos Orsolya

„Az én szívem sokat csatangolt,
de most már okul és tanul.
Aki halandó, csak halandót
Szerethet halhatatlanul.”
József Attila

Idézet Telihold estéjére

Antoine de Saint-Exupéry –
A kis herceg (részlet)

– Semmi sem tökéletes – sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: – Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását…

A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.
– Légy szíves, szelídíts meg! – mondta.
– Kész örömest – mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!

– Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta a róka. – Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.
– Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg.
– Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…

Másnap visszajött a kis herceg.
– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet…

(Fordította: Rónay György)

 

error: Content is protected !!