Személyes erőd növekszik, ha bármilyen apáddal kapcsolatos ügyet átadsz a mennynek.
Ez a kártya azt mutatja, hogy még mindig van olyan apádhoz köthető problémád, amik gyógyulásra várnak.
A gyógyulásnak nem kell sok időt igénybe vennie- csupán késznek kell lenned rá, hogy elengedj minden régi haragot, szomorúságot vagy félelmet, mely apádhoz köthető.
Az Univerzum energiái lehetnek férfi vagy női energiák. A férfi energia kiterjed és adakozó. A női energia tápláló és befogadó. Ha még nem gyógyultak be az apánkkal kapcsolatos sebek, az Univerzum hálátlannak tűnik. Ha anyánkkal kapcsolatos gyógyíthatatlan sebünk van, akkor nem tudjuk elfogadni az Univerzum ajándékát.
Minél inkább apánk szellemi igazságára összpontosítunk, szívünk annál inkább fogékony lesz az Univerzum folyamatosan érkező és mindent átfogó adományai iránt. Fogadd el a téged megillető adományt és tárd ki karod a mennyei örökség előtt. Erősítsd meg: „Most arra a szeretetre összpontosítok, ami apám szellemi igazsága és ezáltal kiegyenlítem a kettőnk közt lévő karmát. Elengedek mindent a kettőnk kapcsolatából, kivéve a szeretetet és a tanultakat.
Vannak, akik azért születnek, hogy változást hozzanak a világba. Ahol megjelennek, már a jelenlétükkel felforgatnak mindent. Mást látnak a világból, többet érzékelnek. Meglátják a lényeget, az összefüggéseket, és kéretlenül is elmondják ezeket. Mert hiszik, hogy a világ jobb hely lehet, és azért, hogy ez megtörténjen, meg is tesznek mindent.
Ahogy telik az idő, ők is elfáradnak, időnként elengedik azt, amiért születtek. Már nem akarják látni, tudni, érezni, nem akarnak beszélni, kapcsolódni sem. Mert azt hiszik, értelmetlen… Feladják valódi küldetésüket, és elsüllyednek a mindennapok szürkeségében. Amikor ők elvesznek, elveszítünk velük együtt mindent, hiszen ők azok, akik a változásért jöttek. Nélkülük nem történik meg…
Amikor azt gondolod, hogy nincs semmi értelme, ott, akkor kapsz egy apró jelet…olyan picit, hogy sokszor észre sem veszed. Többet vársz, nagyobbat, jobbat, visszaigazolást, hogy van értelme. És megkapod, légy résen, és figyelj!
A legapróbb változás is változás, vedd észre, örülj, és nyerj belőle új lendületet, hogy van értelme! Nincs olyan, hogy nem történik semmi, csak olyan van, hogy még nem vettük észre.
Te csak tedd a dolgod a világban, tedd azt, amiért ideküldtek!
A változás történik, van értelme, hidd el!
(Talentumok/ Váradi Andrea)
Megerősítő áldás: A lélek olyan végérvényesen és megmásíthatatlanul Istenhez tartozik, hogy ez a viszony elszakíthatatlan, és idővel mindenképpen érvényre jut.
Előbb-utóbb minden víz eljut az óceánba, az egyetemes víztömegbe. Ezt a hazatalálást igazából nem akadályozhatja meg semmi sem. Az idő, a káprázat, tudatlanság vagy vágyak, ragaszkodás vagy akár istentagadás, de még a sértés és bűn is csak időlegesen hátráltathatja, de lehetetlenné nem képes tenni.
Elvégre még a bűn sem más, mint rendetlen szeretet…
És ne a pillanatnyi helyzetből induljunk ki. Sokszor elhisszük, hogy ez a valóság, holott elméletileg mindenki tisztában van vele, hogy ez a káprázat – és már ez is micsoda önellentmondás!
A káprázat világában tisztában lenni valamivel!? Az Igazsággal?
De visszatérve:
nem az ideiglenes elszakítottság a valóság, hanem az örök hovatartozás.
Az sokkal valóságosabb, igazabb, mélyebb és tartalmasabb, mint az elszakítottság most megélt „valósága”. Igazából nem innen indulunk és amoda tartunk, hanem onnan tettünk ide egy jelentéktelen kitérőt.
A valóság túl van, ez itt a káprázat világa.
Mi nem a káprázatból, a hiányból és az elszakítottságból indulunk ki, hanem a teljességből. Nem az elkóborlás a fontos, hanem a hazatalálás.”
Swámí Tirtha – hindu tanító