Most karmikus leckék köszönnek vissza. A múltból egy olyan seb szakad fel, ami el lett nyomva, nem lett lekezelve.

Talán olyannak képzeld el, hogy van egy seb, ami ugyan be lett kötözve de nem lett a seb kifertőtlenítve, és most dolgozik a textil alatt, és fáj, sajog, néha be van gyulladva, hol erősebben okoz szúró fájdalmat, hogy enyhébben.

Attól függ minek adsz gondolati síkon energiát valaminek, rossz és lehúzó gondolatokat vagy épp pozitív, építő, gyümölcsöző gondolatok forognak a fejedben.

Most lesz lehetőséged Karácsony utolsó napjakor: leszakítani a felületi sebtapaszt, és kimosni – tiszta vízzel átitatva, majd bekenni fertőtlenítő krémmel, ami kitisztítja a sebet, vagyis a sajgó fájdalmat és gyulladást enyhíti. Ez képletes szembesülést és felismerést jelenti, mit miért, mi minek az oka, okozata. Majd amikor felismerted a történeseket a sebnek, és a fájdalomnak helye nincs, szépen lassan megszűnik minden.

Most lépj át a problémákon, úgy megérted az eljövetelét és miértjét is.

Megerősítés: A világosságnak meg kell születnie a lélekben!

Miért is nevezik a pentagramot betlehemi csillagnak? S miért kapcsolódik a Karácsonyhoz az új lélek születése? A bibliai karácsonyi történet szereplőit a lélek különböző nézeteinek megtestesítőiként foghatjuk fel.

A szív, Mária, világosságra vágyik! A világosság, Jézus, leereszkedik az ember szívébe, hogy megtisztítsa és helyreállítsa az egész rendszert – a mikrokozmoszt és a benne lakó személyiséget. Ám amíg valaki egyre a saját elképzeléseit követi – legyenek azok bármilyen komolyak vagy eredetiek -, addig a világosságszületés csodája váratni fog magára. Amint azonban érdektelenné válunk önmagunkkal szemben, és megtapasztaljuk saját jelentéktelen világunk reménytelenségét és hiábavalóságát, akkor áttör hozzánk a szívnek a megszabadulás utáni vágya, azon világosság utáni vágya, amely szakadatlanul zörget lényünk kapuján. Ez az a pillanat, amikor a megfáradt szív megtanulja felismerni az isteni szeretet kinyújtott kezét, és – ha elég bátor hozzá – talán el is meri fogadni azt. Ahogyan az evangéliumokban áll: ekkor eljön a válasz a Szent Szellem által. „Mária” teherbe esik a Szent Szellemtől. Másként fogalmazva: az embert megérinti egy tisztító, megújító és gyógyító erőtér. Hogy ez misztikus magyarázat volna? Semmiképpen sem, hiszen a Szent Szellem eme tevékenysége egyszersmind kegyelem és feladat is. A világosságnak ugyanis meg kell születnie a lélekben: az ötszörös lélekben, amelyet a pentagram jelképez. Csak ezután, ebből a világosságból indulhat el a megújulás – belülről, nem pedig kívülről.

Új erő szabadul fel a szívben
A négyes szerkezetű személyiségben ekkor különböző tisztulási és megújító folyamatok fejlődnek ki, hogy a lélek felemelkedhessen és növekedhessen. A szívből új erő szabadul fel. Az egyes „testeket” felkészítik feladatukra, ám mindennek az ember még szinte alig van tudatában. Nem sokkal eme ígéretes pillanatok után elkövetkezik az Egyiptomba való menekülés. A lélek és a tudat kezdetben még túl gyenge ahhoz, hogy tudatosan befogadja és megtartsa a világosságot. Ezért játszódnak le ezek a folyamatok rejtetten. Ám ha az ember át meri adni magát a lélekmegszabadulás folyamatának, akkor a lélek egyre jobban képes áthatni a személyiséget, s így a tisztulási és megújító folyamatok is felgyorsulnak. Ennek következtében megtisztul a szív, és rajta valamint a vérkeringésen keresztül az idegközeg és a belső elválasztás is új impulzusokat kap.

A vágyakozás ezután már nem kizárólag a világosságra összpontosul, hanem célirányos cselekvésként ölthet alakot. Mindehhez pedig belátásra, mély belső nyugalomra és szüntelen odaadásra van szükség. Így az ötszörös lélekkel rendelkező embert megérinti Isten lángoló szelleme.

Új fényruha ragyog majd a megújult emberen annak bizonyítékaként, hogy belépett az új valóságba. Semmi sem áll már a nagy átalakulás útjába, amely nem más, mint a teljes lény transz­figu­rá­lása a szellem, lélek és test egyesülése által.
Íme, így tündöklik a betlehemi csillag. Ez a fény nem egy messze felettünk látható csillag tehát, hanem azoknak a tiszta erőknek a forrása, amelyek az új lelket eltöltik és előkészítik az isteni szellemmel való összekapcsolódásra. Ez minden ember célja.
A katárok ezt a jó véget kívánták egymásnak e szavakkal: „Betlehem mélységes békéje legyen vele