Az érzés, amit akkor éreztél: elvonja a figyelmed.

Amikor hallod, hogy a távolban elhalad egy vonat a síneken, azon tűnődsz, vajon hová tarthat…

Van, amikor nem számít, ki vagy és hol vagy. Egy apró pillanatra belépsz a mágia világába. Én ebben hiszek.

Elvárás nélküliség. Csodálatos összehangolódás

Amikor már nem „akarsz”…..már nem vársz el semmit…

S, már nem várod türelmetlenül, hogy mikor történik már meg, hanem egyszerűen csak elengeded, feladod, oda Fentre, ahová való….akkor valami nagyon különleges dolog történik.

Csodálatos összhangba kerülsz a Léttel….az Élettel….és rájössz arra, hogy életed minden pillanata tökéletes volt. Mert mindennek, ami megtörtént, meg kellett történnie. Rájössz arra is, hogy bármi történt, azt te hoztad létre. A gondolataiddal, a döntéseiddel, az érzéseiddel. És most dönthetsz úgy, hogy most már mást teremtesz. Mert ahogyan te változol ott belül, úgy változik a világod, itt kívül.

Ez számodra megnyugtató gondolat, vagy nyugtalansággal tölt el? Az hogy te magad vagy az életed irányítója, meghatározója, még olyankor is amikor minden olyan mintha kívülről ráncigálna.

És igen, ráncigál is sok esetben, engem mostanában nagyon is, és nagyon valóságosan!! De mégis minden nekem szól és rólamszól mert én vagyok a főszereplő!! Ebben egy ideje már egészen biztos vagyok.
~Lia

A magyarban csak két szavunk létezik a szeretet kifejezésére: szeretet és szerelem. Pedig mennyi árnyalat létezik még! Az ókori görögök tudták ezt, ezért is adtak 7 különböző nevet.

1. Erosz – a fizikai szenvedély:

Bár sok nő vágyik szenvedélyes, lángoló szerelemre, és kapcsolataink nagy része ma ezen az alapon születik, az ókori görögök kifejezetten tartottak a szeretetnek ettől a fajta megnyilvánulásától.

Az erosz számukra főként a szenvedélyt és testi vonzalmat jelentette, amely miatt elveszíthetjük önuralmunkat, kivetkőzhetünk magunkból, és olyasmiket tehetünk meg, amiket higgadt fejjel nem tennénk. Vagyis bár a szerelem istennője, Erosz, akiről elnevezték a szeretetnek ezt a típusát, nem kifejezetten negatív figura, maguk a görögök szeszélyesnek és kiszámíthatatlannak találták a szeretet ezen megnyilvánulását.

2. Philia – a baráti, testvéri szeretet:

Sokkal többre értékelték a philiát, vagyis a hűségben, egymás kitartó támogatásában megérlelt baráti szeretet fogalmát. Közös értékek és lojalitás jellemzi a szeretetnek ezt az arcát, amelyet főként barátaink vagy testvérünk iránt érezhetünk.

3. Ludus – a játékos szerelem:

Külön szót kapott a görögöknél a ludus, vagyis a szerelemnek és szeretetnek a játékos, huncut vetülete! Ne féljünk bolondozni, tréfálni egymással, és pajkosnak lenni, hogy megőrizhessük kapcsolatunkban a szeretetnek ezt az árnyalatát. Egy kis játék csak jót tehet, bármennyire is nem vagyunk már gyerekek!

4. Agapé – az önzetlen szeretet:

Az agapé az önzetlen, érdek nélküli szeretet, amelyet akár idegenek felé is érezhetünk. Ez munkálkodik bennünk, amikor egy árvízről vagy cunamiról hallva csomagot gyűjtünk, vagy bankszámlánkhoz nyúlunk, hogy segítsünk a rászorulókon. A szeretetnek ez a formája nem vár cserébe viszonzást. Az agapé szó később a latinban „caritas”-ként jelent meg, innen ered az angol „charity” fogalma. Ezt az elvárások nélküli cselekvő szeretetet akár saját kapcsolatainkon belül is érdemes ápolnunk, nem csak idegenek felé. Bár alapvetően másoknak adunk vele, bennünket is ugyanúgy táplál.

5. Pragma – a hosszú távú szeretet:

A pragma elsősorban a hosszú házasságokban létrejövő, egymást fél szavakból is megértő, összetartó szeretetközösséget jelenti. Ez csak úgy lehetséges, ha mindkét fél toleráns, empatikus, kompromisszumkész, és minden nap tesz érte legalább egy kicsit, hogy a kapcsolat hosszú távon is megmaradjon. A görögök ezt a fajta szeretetet értékelték a legmagasabbra.

6. Philautia – az önszeretet:

Meglepő lehet, de külön szót érdemelt a görögöknél az önmagunk szeretete is. Megkülönböztették ennek negatív formáját, a mások elismerésére hajtó nárcizmust, valamint a helyes önértékelésen alapuló pozitív formáját, a philautiát. Nem véletlen, hiszen másokat jól szeretni csakis úgy tudunk, ha önmagunkat is szeretjük, és elfogadjuk.

7. Storge – a gyermekek iránti szeretet:

Ez egy ösztönös, teljesen természetes szeretet, amelyet gyermekeink, hozzátartozóink iránt érzünk. Egy olyan fajta szeretet, amelyben az áldozathozatal nem érződik önfeláldozásnak, hanem a kapcsolat természetes része az elfogadással és megbocsátással együtt.

Németh Ágnes Lilla

Megerősítés: Vigyázz a párodra…!

mert ha nem az igaz másik feled, akkor csak ajándék időre kaptad őt és tudnod kell akkor, nemes kiváltság, hogy más kincsét őrzöd.
Azt pedig, hogy nem a tied, onnan tudhatod, hogy bármekkora is a szerelem és az elfogadás köztetek, ő mindig megtart a lelkéből egy darabot, ami csak az övé és senki másé.

Ahhoz a legmélyebb, legszentebb darabhoz senki más nem férhet hozzá, csak az, akinek lelke az ő lelkével összeillik.

Abba a mélységbe senki más nem képes leereszkedni, mert senki másnak nincs kulcsa oda
– csak annak az egynek, akinek lelke Egy vele.

Mint a szigetek talapzata az óceán mélyén, mely ősidőktől egyről fakad és a láthatatlan mélységekben örökre összeér.
(Zentai Anna)

A hónap mottója: Vársz egy vonatra. Egy vonatra, ami elvisz messze. Reméled, hogy oda visz, ahova akarod. Nem tudhatod biztosan, de nem is fontos. Miért nem fontos? A válasz: mert ott is együtt leszünk. Eredet c. Film