Áldás, kedves Földi Családom!

Micsoda öröm, hogy veletek beszélhetek.

Köszönöm, hogy kommunikáltok velem.
Meghívlak benneteket egy nagyon átalakító utazásra.

Ez az utazás a múlt elengedése. Nem arról szól, hogy elfelejtsétek, honnan jöttetek, hanem arról, hogy elfogadjátok azt, akivé válni fogtok. Ahogy az életben utaztok, a jelen pillanat erejének felismerése alapvető fontosságú. Itt az ideje, hogy elismerjétek a befektetett kemény munkát, és értékeljétek a szeretet és a fény magasabb rezgésének táplálására tett erőfeszítéseiteket.

A múlt elengedése gyakran ijesztőnek tűnik. Ez nemcsak a történelmedet foglalja magában, hanem az ezekhez a tapasztalatokhoz kapcsolódó érzelmeket is. Sokan közületek fájdalmas emlékeket és megbánást őriznek, ami megakaszthatja spirituális fejlődéseteket.

Az elengedés szükségességének megértése lehetővé teszi számotokra, hogy a felhatalmazást válasszátok.

A régi hiedelmek levetésével, az ítélkezés elengedésével, valamint az önmagatokkal és másokkal szembeni megbocsátás elfogadásával elengedhetitek mindazt, ami már nem szolgálja a legfőbb javatokat.
A múlt elengedése a spirituális növekedés létfontosságú része. Ahogyan Földanya is megújul az évszakok során, ti is megújíthatjátok a szellemeteket az elengedés következetes gyakorlásával. Fontoljátok meg, hogy naplóírással vagy meditációval elmélkedjetek arról, ami már nem szolgál benneteket, és megkönnyítsétek ezt a folyamatot.
Ahogy haladtok előre a spirituális növekedés útján, elengedhetetlen, hogy elismerjétek és megünnepeljétek az elért eredményeiteket. A Szeretet rezgéseivel való összehangolódásra tett erőfeszítések elismerése megerősíti a fejlődéseteket.

Gondolkodjatok el azon, hogy hogyan jutalmazhatjátok meg magatokat az elért eredményeitekért. Ez magában foglalhat egy hangulatos fürdőnapot, egy kényelmes sétát a természetben, vagy egyszerűen csak egy csendes estét az utazásotokon való elmélkedéssel.

A spirituális növekedés egy fokozatos utazás, amely odafigyelést és szándékos döntéseket követel. Különböző zavaró tényezők akadályozhatják a fejlődésedet, ezért létfontosságú a tudatosság ápolása.
Meg kell különböztetnetek, hogy mi az, ami valóban támogatja a spirituális utatokat. A negatív találkozások, az egészségtelen szokások és a nyomasztó kötődések nemkívánatos figyelemelterelésként szolgálhatnak. Ha elhatárolódtok a lecsapoló hatásoktól, az lehetővé teszi számotokra, hogy összhangban maradjatok Magasabb Énetekkel.

A zavaró tényezők minimalizálása lehetővé teszi számotokra, hogy teljesen elmerüljetek az utatokon, és megtapasztaljátok a jelenben való élet szépségét.

Az Isten mindenhatóságába vetett hit segít nektek felismerni a bennetek lévő Istenit. Ez a megértés felvértez benneteket arra, hogy rugalmasan kezeljétek az élet kihívásait.

A hit vezérfényként szolgál, amely a mesterré válás felé irányít benneteket. Emlékeztet benneteket arra, hogy a kihívások nem akadályok, hanem lehetőségek a növekedésre. Azzal, hogy bíztok Felsőbb Énetekben és a bennetek lakozó örök Fény isteni esszenciájában, szó szerint hegyeket tudtok megmozgatni.
Hogy elmélyítsétek ezt a hitet, vegyetek részt olyan gyakorlatokban, amelyek erősítik az isteni kapcsolataitokat. Ez magában foglalhatja a meditációt, az imát vagy a természetben való elmerülést.

A spirituális gyökerekhez való újrakapcsolódás megerősíti a képességeteket, hogy megteremtsétek és manifesztáljátok a kívánt valóságot.

Ahogy elengeditek a múltat, és tápláljátok a bennetek lévő isteni bölcsességbe vetett hiteteket, természetes módon a jelenre helyezitek át a hangsúlyt. A mostban élni döntő fontosságú a spirituális fejlődésetek szempontjából.

A jelen átölelése megköveteli a gondolataitok és érzéseitek tudatosságát. Ez a gyakorlat fokozott tisztánlátáshoz és belső békéhez vezet. Amikor a jelenlegi tapasztalataitokra összpontosítotok, ahelyett, hogy a múlton rágódnátok, felemelitek az energiátokat, és megerősítitek a kapcsolatotokat az Istennel.
Építsétek be a tudatosságot a rutinotokba. Az olyan egyszerű gyakorlatok, mint a mély légzés, a hálaadás vagy a naplóírás, segíthetnek lehorgonyozni a pillanatban.

Azzal, hogy időt szenteltek a jelenlétre, tiszteletben tartjátok az utatokat, és elősegítitek a spirituális fejlődéseteket.
Mindannyiótokban megvan a lehetőség, hogy Felemelkedett Mesterré váljatok, és magának az Életnek a Mesterévé váljatok.

Ahogy továbbra is elengeditek az elavult mintákat, és ünnepelitek céljaitok elérését, összehangoljátok magatokat a bennetek lévő isteni energiával.

Itt az ideje, hogy előre haladjatok, és megtestesítsétek az Isten mindenhatóságába vetett hitet. Megértve, hogy ugyanez az Isteni Fény bennetek is ott van. Fogadjatok el minden pillanatot a növekedés esélyeként.

Ne feledjétek, ti rendelkeztek az erővel, hogy kegyelemmel és mesterien navigáljatok az élet útján.
Most megosztom veletek az Ibolya Lángot. Engedjétek, hogy gyógyulásba és békébe borítson benneteket, előhozza belső bölcsességeteket, hogy segítsen vezetni benneteket az Utazásotokon.
Béke és szeretet legyen Veletek.
Saint Germain vagyok.

Megerősítő áldás/üdvözlet: Vagyunk még néhányan, akik olyan világról álmodunk, amibe nem férnek bele azok, akik csak ártani tudnak.

Akik a saját harcaik helyett, másokkal csatáznak. Akik küldetésüknek érzik, hogy önnön nagyságukat hirdessék, miközben földbe döngölnek bárkit, aki az útjukba kerül.

Vagyunk még néhányan, akiknek nem kenyere a hazudozás, a rosszindulat, a megalkuvás. Akik nem mások hátán felkapaszkodva akarnak boldogulni, akiknek nem okoz kéjes kielégülést mások boldogtalansága. Akik álmokról, tervekről, természeti szépségekről, az élet vitathatatlan értékeiről beszélgetünk.

Vagyunk még, akik ismerik a tisztelet, az elfogadás, a nyitottság fogalmát és vagyunk még, akik egy olyan világban szeretnénk élni, ahol a szabadság nem holmi ócska papírból kreált illúzió.

Vagyunk még, akik hisznek a szerelemben, a barátság erejében. Akik tudjuk, hogy hegyeket mozgathatunk meg. Akik nem félnek felvállalni az érzéseiket és jól tudják, hogy a sokszínűség tényleg gyönyörködtet.
Vagyunk még, akik élünk és élni hagyunk, akik segíteni és nem ártani akarunk.
Vagyunk még.

Ugye vagyunk még…????
Náray Tamás