Hosszú évek óta rejtőzködünk. Tele vagyunk információval, elméleti tudással és ami a legfontosabb: tapasztalatokkal.
Elérkezett az idő, hogy hírét adjuk annak a világnak, ami felépült bennünk.
Az emberiség nagy része megérett egy sokkal tágabb befogadásra. Itt az idő, hogy elmondjuk nekik, hogy mik vagyunk mi emberek és milyen erővel rendelkezünk. Hogy mi teremtünk mindent. A boldogságot, a rendet, a szabadságot, az egészséget és a jövőt. Át fogjuk adni nekik a szakrális tudást.
Ez a telihold el fogja vinni a veszteségtől való félelmet és meg fog születni az eredendő önbizalom, mely segíteni fog a legnagyobb meggyőződéssel, hittel, elszántsággal megnyilvánulni szabadon és kendőzetlenül.
AKKOR IS, HA A MÁSIK HÜLYÉNEK NÉZ!
De nem fog, mert már csak azokkal fogunk találkozni, akikkel dolgunk van.
Már nincs sem félni, sem veszteni való!
Én holnap este fogok meditálni az online térben annak érdekében, hogy ez sokkal gyorsabban meg tudjon jelenni az életünkben. Ha bárki szívesen tart velem, hogy hozzá adja a teremtő erejét, akkor hatalmas szeretettel várom. Messengeren tudok részletet mondani.
Természetesen ez így is úgy is bekövetkezik, csak ha többen teremtünk, akkor nagyobb energiát kap az ügy.
Ölelek mindenkit,
Eszter
Megerősítés: Amikor az élet összetör, az azért van, mert készen állsz arra, hogy máshogy összerakd magad.
Minden darabod, ami összetörtnek érzed magad, egy darab, ami új helyet, új célt, új értelmet talál.
Bízz benne, hogy a repedésekben jut be a fény. És néha a töröttségünkben megtaláljuk a legnagyobb teljességünket.
Megtaláljuk a bátorságot, hogy újjáépítsük, újragondoljuk, mit jelent erősnek lenni.
Nem törtél meg, hanem áttörsz.
Angel Azra
Megerősítő áldás: A türelem meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy a jó dolgok idővel érnek be,
És lassan, szilárdan növekednek.
A béke meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy nyugodt maradhatok az élet viharaiban,
Függetlenül a körülöttem dúló káosztól.
A remény meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy jobb idők várnak rám,
És mindig ott lesz, hogy vezessen és felemeljen.
Az alázat meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy ezt nem azáltal érhetem el,
Ha lekicsinyítem magam,
Hanem ha a világ szolgálatára és mások felemelésére összpontosítok.
A kedvesség meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy legyek gyengédebb, megbocsátóbb és együttérzőbb önmagammal
És a körülöttem lévőkkel.
Az önbizalom meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy ne rejtegessem vagy fojtsam el tehetségemet és képességeimet,
Csak azért, hogy mások jobban érezzék magukat,
Hanem fogadjam el mindazt, ami engem egyedivé tesz.
A fókusz meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy mások bizonytalansága és ítéletei nem az én problémáim,
És figyelmemet újra magamra kell irányítanom.
A szabadság meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy senki sem irányíthatja az elmém, gondolataim és jólétem,
Csak én.
És a szeretet meglátogatott,
És emlékeztetett,
Hogy nem kell másokban keresnem,
Hiszen bennem lakozik.
Tahlia Hunter