Most ki tudsz emelkedni a tömegből, a gyógyító és az energizáló Arkangyali fény rád talál, megléte: gyógyít és szerencsét jelent.

Segítőkezet nyújt feléd, egy szebb, frissebb, gazdagabb élet felé.

Az ÉGIEK megmutatják létezésüket és segítői kezüket, hogy jobban érezd magadat. Ne legyél egyedül, ezekben a hideg, rideg időszakokban sem!

Az Égiek nemcsak most, de most főként a téli napokon többször segíteni szeretnének neked. A sok jó cselekedet és segítség amit adtál az embereknek most megtérül, visszaszáll hozzád minden földi jó formájában, most learathatod a gyümölcsét.

Rád talál a szerelem és a munkában kibontakozik a karrier, a siker, és földi javak bevonzása is elindul az életedben. Ami régóta váratott magára most megkapod…

A sok lemondás, most teljesen átalakul, örömteli boldog élet felé veszi az irányt.

Megerősítő áldás: szóval Vízöntő kor van, ha azt szeretnéd. Épp most. Épp ma. És dimenzióváltás is lesz. És a Merkabák is eljönnek. De csak a kiválasztottakért. (Amiben természetesen Te is benne vagy.)

Egyébként, ha rám hallgatsz…abban hiszel, amiben akarsz. Ha nem ártasz vele senkinek..
Az a lényeg amit megélsz, megtapasztalsz, és nem az, hogy azt mivel magyarázod, milyen címkét adsz neki.

Aminek inkább tükröt akartam tartani, amire fel akartam hívni valójában a figyelmet az a hatalomgyakorlás, ami a “spirituális” világban éppannyira jelen van, mint máshol.

Ha valaki azt sugallja, hogy az egyetlen igazság az ő birtokában van, és az összes többi tanító, tanítás át akar verni az ugyanúgy manipulál, hatalmat akar szerezni és birkákat maga köré, csak spirituális álca mögé bújtatva.
Ez a működés most tort ül. Rengeteg van belőle.

Bárki aki, elég érzékeny ahhoz, hogy tudja mire van szüksége az elmének, mit kell ígérni ahhoz neki, hogy meglássa a reményt: hogyan tud megszökni a saját traumáiból fakadó gyötrődéseiből, ahelyett, hogy szembe kellene néznie vele, vagy türelmesen végigjárnia a gyógyulás útját…

És elég jelentős karizmatikus energiákkal rendelkezik, az most tömegeket tud maga köré gyűjteni. Mert igény van rá. Az emberekben óriási igény van az eddigi körökből való kiemelkedésre. És sok mindenbe bele tudnak kapaszkodni, ami összerezeg a saját hitrendszereikkel.

És végülis ennek is megvan a szerepe, lehet, hogy sok embert épp egy ilyen úgynevezett szándékos vagy tudattalan manipuláció mozdít ki pl. az anyagba ragadtság illúziójából. És ilyen szempontból minden hasznos a maga helyén, hisz az igazság relatív.
Ha bármi is ki tud mozdítani a saját beragadásunkból, az valójában gyógyító. Akkor is, ha ugyanúgy illúzió.

Most inkább azoknak írok, akiknek már régóta nem kérdés, hogy nem pusztán anyagi lények vagyunk, de már a spirituális útvesztőkből, tévelygésekből is szeretnének kijönni.
Mert ami bizonyos szakaszban hasznos, egy másik szakaszban már lehet, hogy kártékony.

A tények unalmasak az elme számára.
Az elme szenzációt akar és különleges akar lenni. És minden, ami azt sugallja, hogy most különleges időket élünk, minden ami túl van misztifikálva és kiutat ígér a frusztrációt okozó helyzeteinkből, vagy éppen elhiteti, hogy abba a szűk rétegbe tartozom, aki tényleg tudja, hogy mi van valójában a világban, hogy vannak valójában a dolgok…
hát arra nagyon könnyen ráharap.

Attól mert valaki tanító, gyógyító, okosakat mond még egyáltalán nem biztos, hogy nincs beragadva a saját traumáiból fakadó vakfoltjaiba. Sőt…
És azokat vonzza maga köré, akiknek hasonló vakfoltjaik vannak.

A spiritualitás is egy újabb játékszer tud lenni az elmének. És nagyon el tud szaladni a ló vele, ha nem vagyunk éberek. Most, hogy ömlik mindenhonnan a lecsatornázott végső igazság…
Az hogy végre nyitottabb az emberek tudata a láthatón túlira, az szuper, de vissza találni a saját tengelyünkbe most elképesztően fontos.
Mert az elmének mindegy, hogy mibe gabalyodik bele, a lényeg, hogy elszórakoztassa önmagát, és ha követjük őt a málnásba ugyanúgy eltávolodunk ÖnMAGunktól a spiritualitás nevében is.

Nagyon fontos megfigyelni magunkban, hogy mit erősít bennünk egy eszme, amit igazságként fogadtunk el. Kimenekít a jelenből, vagy visszahoz a jelenbe?

Mindegy, hogy mi az igazság. Az a lényeg, hogy azt mire használod a saját világodban.
Hogy közelebb kerülsz-e általa Önmagadhoz.

Ha azt veszed észre, hogy egy tanító hatására egyre jobban elszakadsz az itt és most valóságától, vagy egyre gyanakvóbbá válsz, egyre többet ítélkezel, egyre inkább kiváltságosnak érzed magad, már csak azért is, hogy Őt ismerheted, vagy azon kevesek közé tartozol, akik tudják az igazságot, és akik meg fogják menteni a világot…

…akkor gyanús, hogy ez nem az új kor, hanem egy újabb spirituális egó kór.

Ha valóban mély a spirituális érzékelésed, nincs szükséged arra, hogy illúzióvilágokat hozz létre az elmédben. Nincs szükséged arra, hogy elmenekülj a jelenből. Mert tudod, hogy a legnagyobb mestered mindig az, ami Van.
Az isteni intelligencia tökéletes, mindig az rendeződik körénk, amire valóban szükségünk van. Ha bármiben is úgy érezzük, hogy hiányt szenvedünk, vagy, hogy bármi is ellenünk van, az azért van, mert nem értjük a tanítást.

Sok minden létezik, amit emberi elmével felfogni nem tudunk. Mégis azt gondolom, hogy leginkább azzal van dolgunk, ami jelen van, itt és most.
Amivel meg dolgunk van, azt megkapjuk. Arról üzenet jön. Anélkül, hogy gondolkodnunk kéne rajta.

Az elme bonyolult.
Az élet egyszerű.

Mindegy miben hiszel. Mindegy mivel kápráztatják el az elmédet.
Minden elérhető az itt és mostban,
csak Te kellesz hozzá.

feljegyezte Botos Orsolya

Megerősítés: Várnai Zseni: Ha simogatni tudna szavam!

Ha simogatni tudna a szavam,
Mint lágy, becéző szellemkezek:

Szavak virágát hinteném rátok,
Hogy ne szenvedjetek.

Ha gyógyítani tudna a szavam,
Mint régi, titkos, nehéz balzsamok;
Ezernyi szóból szőnék most mesét,
Hogy meggyógyuljatok.

Ezernyi szóból szőnék most mesét,
Mely elzsongítna, mint egy nyári álom,
És elkendőzné a vérző valót;
Hogy ami fáj, az ne fájjon…