2025.01.17.

Angyalkártya hétvége éjszakára: Isteni jelenlét!

 

Jelenleg testi formában élünk, körbevesznek az anyagi világ kézzel fogható egyéb élőlényei, tárgyai, eszközei, folyamatosan kutatjuk bennük a létüket, eredetüket, válaszokat keresünk, melyek újabb kérdésekhez vezetnek, tovább kutatunk, ezekből információkhoz jutunk, egyre inkább megismerjük ezt a látható világunkat és annak alkotóelemeit, részeit.

Vagyis élünk. Ezért vagyunk testben, hogy mindezeket megtapasztaljuk.

Már talán eljutottunk tapasztalásainknak azon szintjére, hogy rájöjjünk, hogy amit keresünk, a láthatatlant, az eredetit, mely itt van, mindent átölel, mindenben ott dobban, mindent éltet, őt nem ezen kutatásainkkal, logikai gondolkodásunkkal, tudományos úton találjuk meg, semmilyen csodás eszközünk nem képes kimutatni, hiszen a fizikai sík számára láthatatlan.

Őt csak megélni kell. Ő van, őt nem kell keresni, őt csak tudatosítani kell. Nem elmével, mert akkor már túlgondolod, akkor már kutatsz, őt csak tudni kell, hogy van, és megfigyelni létezését életeden keresztül, hiszen ő ott van minden ölelésben, mosolyban, érezheted akkor, mikor kiszállsz a mókuskerékből, csak megpihensz, vagy meditálsz és beleengeded magad a pihenésbe, vagy láthatod, amikor belebambulsz a világba, mert ott van mindenben. Ha őt megtalálod, akkor változnak meg a dolgok, akkor értődik meg minden, amit a kutatásaidban, az élet történései mögötti válaszokban keresel.

A következő három napban (2024. október 9. 09:04 – 2024. október 12. 02:32 között) nagyon erősen jelen lesz ez az isteni létenergia, hiszen Jupiter hátra fordulásával míg Plútó előre nem fordul, minden nagybolygónk retrográd, vagyis isteni úton halad, ezáltal abszolút isteni intelligencia, értelem, energia, rezgés, erő nyilvánul meg életünkben. Ráadásul Jupiter fordulásával egyidőben ér Hold a bak nulla pontjára és indítja el a fényt a hétköznapokban, amit átad Marsnak, aki Vénuszhoz juttatja és rajta keresztül elér a Naphoz és Merkúrhoz. Merkúr mindeközben eléri az Angyali kaput, belép az Angyalok birodalmába, ezzel meghívja az Angyalokat, akik seregével támogatja Jupiter hátra indulását, még inkább felhívva figyelmünket ennek jelentőségére. Két világunk között Merkúron és Szaturnuszon át van most kapcsolat, teljes a körforgás.

A következő három napban valahogy minden azért dolgozik, hogy „pályára tegyen” minket, észrevegyük a láthatatlant a látható mögött. Érdemes erre odafigyelni, tudatosan megnyílni neki, beleengedni magad az életedbe. Ne csak rohanj és csináld a dolgaidat ahogy szoktad, figyelj most, nézd a körülötted nyüzsgő életet, ezáltal magadat. A láthatatlant meglátni nem azonnali, ha megláttad sem biztos, hogy azonnal elhiszed, ezek folyamatok. Ne kutasd, csak figyeld, mert a tudományos elméd nem érti, a fizikai szemed nem látja.

A jelen korban azáltal, hogy Jupiter Nimród csillagaiban halad jobban megérthető az isteni. Ha szeretnéd jobban érteni miért fontos Jupiter útja a Nimród csillagaiban, milyen korszakban vagyunk, honnan jövünk és mi felé haladunk, mit csinálnak közben a nagybolygók, ajánlom az ebben a témában készített videós anyagomat, mely segít megérteni a jelenlegi folyamatokat egészben, ezáltal a napi tranzitok, hatások magasabb szintű megértését is. Ha érdekel, ezen a linken érheted el: https://csillagtenger.hu/termek/jupiter-nimrod-csillagaiban/

Tóth Gabriella Csillagtenger

Megerősítés: A tavaly is ilyenkor fordult a Plútó direkt irányba. Ez a bejegyzés is a tavaly íródott. Most is hasonló témákat hoz, viszont most pár hét múlva már végérvényesen átlép a Vízöntő jelébe. Az utolsó simításokat végzi a Bakban, és aztán érkezik a gyökeres megújulás, a radikális megtisztulás és felszabadulás ideje.

 

A Plútó direktbe fordult és elindult újra a Vízöntő irányába.
Az általa képviselt energia az, ami levisz a mély, belső titkos világunkba és megmutat valamit a mélyre rejtett részeinkből.
Ezekben a belső régiókban mágia lakik.
Innen ered minden, amivel a külső világban találkozunk.
Ebben a belső alkímiai tégelyben születik meg mindaz, amit látszólag külső élményként megtapasztalunk.

Ismerni ezt a belső, titkos régiót azt jelenti, hogy betekintést kapunk abba, hogy miről is szólnak valójában az életünk történései.
Feltárni ezt a belső világunkat a legnagyobb bátorság, mert azt jelenti, hogy nem mesélhetjük be többé önmagunknak azokat a hamis történeteket, amelyekkel megtévesztjük magunkat.

Egy mély őszinte szembenézés önmagunkkal radikálisan meg tudja változtatni a sorsunkat.
Ha meg tudjuk látni, hogy valójában miről is szól az a történet, amiben benne vagyunk, az a téma, az az üzenet, az a viselkedés, az a találkozás, az a…bármi, ami valamilyen szempontból megérintett. Amin valamiért fennakadtunk, ami valamiért nem semleges számunkra.

Mindebben a Plútó most a Bak végén nem hagy egérutat, nem fogja támogatni a megúszási kísérleteinket.

Ő azt akarja tudni, hogy vagy-e annyira tökös, hogy felelősséget vállalj azért, ami a te személyes feladatod? Hogy kibogozd azt a sorscsomót, amit valamikor neked sikerült összegubancolni?
Önhibáztatás és önsajnálat nélkül?
Egyszerűen csak azt tenni, amivel dolgod van, anélkül, hogy bevonnál másokat és továbbgördítenéd ezáltal a karma kerekét?
Felismerve, hogy senki nem tud kívülről se megakadályozni, se megóvni a szükségszerű tapasztalástól.

Sorsmegoldó időszak következik, időszerű megoldani azokat a vállalt feladatokat, amelyek az eddig megtett utunkból születtek,
hogy a Vízöntőben a megújulás és megtisztulás ne áramütésként, hanem megkönnyebbülésként érjen. Felszabadulásként.

A Bak és az általa uralt Szaturnusz a következő tanításokat hozza:
Tudni, hogy hol végződik az én terem és hol kezdődik a tied.
Nem venni el mástól a személyes feladatát, hogy egyedül, önmagától léphesse azt meg, ami az ő lelkifejlődéséhez elengedhetetlen.
És nem rápakolni másra a saját feladatunkat, amit egyedül mi magunk oldhatunk meg.

Felismerni és kifejezni, hogy eddig tart az én felelősségem, és itt kezdődik a tied.
Vállalni, hogy amit lélekből tudok tenni azzal dolgom van, amit csak megfelelésből vagy kompenzációból, azzal nincs. Hogy amit jó szívvel tudok adni azt adom, amitől viszont energiát veszítek, az valójában nem az én dolgom. Az már valójában sérti az én határaimat és a másik határait is (mégha az egó másként is gondolja).

Felelősséget vállalni a saját érzelmeinkért (mert ami érzelmileg megérint azzal elsősorban nekem van dolgom – az én szempontomból másodlagos, hogy a másik embernek dolga van-e azzal, amit belőlem kiváltott), és letenni a mások érzelmeiért vállalt felelősség terhét (mert ha én valóban hű vagyok a saját lelkemhez – amilyen érzelmet az kivált a másik emberből, azzal elsősorban neki van dolga).

Nem lehetek valóban boldog úgy, ha közben megerőszakolom vagy korlátozom a másik ember lelkét.
És nem tehetek boldoggá valakit úgy, hogy közben olyasmit erőszakolok rá magamra, ami nem jó a lelkemnek.

Időszerű elengedni azokat a külső, belső elvárásokat, amelyekkel nem segítünk, hanem épphogy korlátozzuk egymást és önmagunkat.
És felvállalni azon belső munkák elvégzését, amelyektől úgy próbáltunk szabadulni, hogy a külvilágra hárítottuk őket.

Ha most mélyebbre tekintünk megláthatjuk, hogy miről is szólnak valójában azok a helyzetek, minták, játszmák, amelyek lehet, hogy hosszú idő óta fogva tartanak.
És ha lerántjuk róluk a leplet lehetőség nyílik rá, hogy átalakuljanak, hogy az általuk használt belső erőt arra fordítsuk, ami igaz érték a lelkünk számára.

Botos Orsolya

error: Content is protected !!