Újhold Merkúrral és a Leszálló Holdcsomóponttal – 2024. október 2.

Egy csodálatos ébredés pillanatban vagyunk a mostani Újholddal, (2024. október 2. 20:49), amikor rájövünk arra, hogy nemcsak nekem kell lépnem ahhoz, hogy haladjak, hanem csakis a belső, az isteni, a sötétség felé való lépés vezet ki a fényre, vissza önmagamhoz, aki eredendően vagyok.

Ez a mostani Újhold kivételes erősségű, nemcsak azért, mert Nap-Hold-Merkúr együttállás van egyidőben, hanem mert még a Leszálló Holdcsomópont energiája is benne lüktet. A Nap-Hold-Merkúr együttállás az én teljessége, a Leszálló Holdcsomópont pedig a már megtett út tudása, az a múlt, melyet már végigjártál, megtapasztaltál, tehát tudod, ezáltal abszolút stabilitást, hátteret ad, mely így együtt egy önmagára teljesen tudatos én születésének pillanata.

Van ebben egy külső-belső egyensúly és a múlt-jelen kapcsolódása is. Az az energia születik most meg benned, aki által megérted, felismered magadban, hogy saját magaddal való egyensúly, a benned élő isteni-földi egyensúlya szükséges ahhoz, hogy ne merülj el az Alvilág bugyraiban, felismerd, hogy az Alvilág nem is az a félelmetes hely, hanem a saját magad ismeretlen világa, amit még nem fedeztél fel magadban. Már annak a tudata, hogy megérted, hogy az ismeretlentől félsz, segít „felkapcsolni” a villanyt a sötétség birodalmában.

Ehhez most megkapod saját múltad erejét, az eddig megtett út összességét, ahol már mennyi mindent megtapasztaltál, átéltél, és még mindig itt vagy, mert erős és elpusztíthatatlan vagy, te vagy az élet, aki élni akar és tovább lépni az ismeretlen, a láthatatlan felé. Ha így nézed, máris érezheted ahogy átjár az erő, a vágy ezen ismeretlen felé, és ekkor már nem félsz a kihívástól, a „sötéttől”, hanem érezheted, hogy vonz, hogy még többet élj, tapasztalj, tanulj.

Ez születik most meg ezzel az Újholddal, aki felett a Vindemiatrix csillag ragyog, az éppen önmagára ébredő én, aki most jön rá, hogy a fényből a sötét felé visz az út, ahogy éppen lelép a sötétség birodalmába (a Szűz csillagaival lépünk át a déli féltekére), hiszen erre visz az út, nem lehet máshová lépni, vagyis csak akkor jut vissza isteni önmagába, ha továbblép földi létén, vagyis szembenéz ismeretlen (sötét) önmagával.

Vénusz súg, hiszen ő már a földi lét mélységében, a skorpió jegyében jár, onnan irányítja ezt a csodás felismerést. Vénusz most békés, annak ellenére, hogy a skorpió jegyében jár, hiszen mögötte a rák lágy vizein utazó Mars irányít, akit éppen ebben a teljes harmóniában dolgozó Hold vezet. Ez itt így most egy nagyon dinamikus, de mégis abszolút harmonikus energia. Szellemi síkon Vénuszt az Angyalok serege vezérli még mindig, de nekik is Sirius fénye mutatja az utat, vagyis egy abszolút magas intelligencia vezérli ezt az önmagára éppen ébredő ént.

Eltévedni nem lehet. Hiszen akit a fény vezet, mint saját fáklyája halad végig a barlangon, vagyis számára már nincs sötét.
Tóth Gabriella Csillagtenger

Megerősítés: Vannak napok, amikor minden sikerül. Jókedvvel kelsz ki az ágyból, pénzt találsz az utcán és legnagyobb forgalomban is van parkolóhelyed; a kék ég, a ragyogó napfény, az egész világ veled nevet. S van, amikor semmi sem sikerül. Fáradtan ébredsz, elveszíted a pénzed: bármihez is kezdesz, kárörvendően kacag rád a balszerencse és a végzet.

Az Élet egy ritmikus mozgás. Egy tánc. Társastánc. A nappal és az éjszaka váltakozása, a lélegzeted folytonossága, a szíved dobbanása…minden, ami megnyilvánul, egyfajta ütemet követ.

A te egyéni életednek is van ritmusa. Nemcsak, hogy egyedi csodája, de fogaskereke is vagy a Mindenségnek; ha nem figyelsz a menny dörgésére, a barátod figyelmeztető szavára, akkor szenvedés lesz a részed. Ha azonban együtt táncolsz az Élettel, ha megtartod a harmóniát, könnyedén veszed az akadályokat, és szerencsésen alakul az életed.
(forrás: A. J. Christian, kép: Pinterest)