A mostani energiák alapján óriási pénz áramlik feléd, és családodat is eléri a bőség szele/áramlása.
A 6-os (hatodika) szám mutatja, valamiféle döntés előtt állsz, egy olyan választási lehetőség előtt, ahol el kéne dönteni merre tartasz, melyik útra lépsz rá. Családi összetartó energiákról is szól ez a döntéshelyzet, melyiket választod, a családodat, vagy épp könnyedebb, újabb, frissebb irányzatot?
Csakis a te kezedben van a döntés, és te tudod eldönteni, szívvel és lélekkel vagy épp ész érvekkel?
A kilences (9.hó) elengedése és lezárása valaminek, de alapvetően integrálja és összegzi az előző éveket… Amely magában foglalja azokat a dolgokat amelyekben teremteni kell…
A talizmánod és a szerencséd melléd szegül, amely azt mutatja most áldással és égi segítséggel meg tudod szerezni mindazt amit szeretnél, ami javadat is szolgálja az úton.
Megerősítés – Tanmese:
Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás , Büszkeség és még sok más, így a Szeretet is.
Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed, ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.
Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.
Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.
A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett. Megkérdezte: – Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
– Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:
– Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
– Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! Válaszolt a Büszkeség, mert itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát, a Szeretet megkérte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
– Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
– Oh Szeretet, mondta a Bánat – én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang:
– Gyere Szeretet, én elviszlek téged!
Aki megszólalt, egy öregember volt. A Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
– Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
– Az IDŐ volt- mondta a Tudás.
– Az IDŐ?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az IDŐ?
A Tudás így válaszolt:
– Mert csak az idő érti meg, milyen fontos az életben a SZERETET!!!