by Egy mosoly…
Egy jó szó….
Egy őszinte segítség…
Egy szerető ölelés…
Egy baráti tanács…
Ez mind az életünk része!
Adj belőle másoknak is és figyeld meg, Te is ezt kapod vissza cserébe….
Egy kedves mosolyt…
Egy jó szót…
Egy őszinte segítséget…
Egy szerető ölelést…
Egy baráti tanácsot…
Szereteted energiája olyan erőteljes, hogy bármit képes meggyógyítani, még saját jövődet is!
Töltsd fel szeretettel minden eljövendő percedet, vonj be alaposan gyógyító erővel minden pillanatot. Így biztosítod magad, hogy mindenből a lehető legjobbat hozd ki!
Mondd el hangosan ezt a megerősítést, minden nap!
“Szeretetet küldök az előttem álló órákba, és hatalmas boldogsággal és harmóniával itatom át az egész napomat, így mások is részesülnek ebből a szeretetből.”
Ne feledd! Amit adsz, azt kapod vissza!
Életfestők
Megerősítés: Egy kis ismétlés a Halak Vénuszról.
Aphrodité, avagy a Vénusz is átvándorolt a Halak jelébe, a mély érzelmek, titkok, sejtelmek, istenélmények, a belső munka, és a végtelen összeolvadás idejében járunk. A kapcsolatainkban, nőiségünkben, művészetekben is mélyebb dimenziók nyílnak meg.
Amikor Halak stációba érkezünk, akkor bizonyosan valami nem evilági varázslatra vágyakozunk, valami mélységesen megérintő földöntúli élményre…, hazavágyunk…,
és igen…a szerelem, annak bizonyos minősége, közelebb visz bennünket az istennel való egységélményhez.
A Halak Vénusz esetében eme törekvés és lehetőség jelenik meg.
A belső Forrással való kapcsolat ápolása a titka. Az önfeladás,
hogy ki merjünk lépni az egónk által magunk köré épített páncélszekrényünkből,
és feloldódni a Másikban. E nélkül az „áldozat” nélkül csak vágyálom marad.
A Misztikus Egység útja az önFELadás.
A Halak ideje az összegzésről, a lezárásokról, illetve az új minőségre való felkészülésről is szól.
Életünk talán legnagyobb beavató mesterei a társaink, szerelmeink. Mind Nagy Ő-k a sorsutunk aktuális szakaszán. Örökérvényű kincset adunk át egymásnak, amely által minden szerelem halhatatlanná lesz. Minden elgyászolt és eltemetett kapcsolatunk sírján égig érő fa nő, melyen egyre magasabbra juthatunk, egyre közelebb az isteni énünkkel való egyesüléshez.
Időszerű lehet számot vetni azzal, hogy milyen minőségnek járt le az ideje, mi az, amivel nincs már dolgunk,
és mi az, amivel vágyjuk az Egységet.
Mi az a lelkünk mélyéről felébredő álom, amelyről eddig tán nem vettünk tudomást, melyről tán elterelte figyelmünket a látszatvilág,
pedig Nélküle nem teljes az Egész.
Botos Orsolya
