2024.07.15.

Angyali útmutatás Pünkösd hétfőre: Mágikus lapok elhozzák az égi áldást számodra!

Dönts a lapok közül, szíved szerint válassz!

Első lap:

Bőségtudat!

Ha úgy gondolsz a bőségre, mint olyasvalamire, ami a jövőben vár rád, akkor mindig legalább egy napra lesz tőled. Lásd a bőséget, érezd, gondolj rá, beszélj róla úgy, mintha már a jelen pillanatban is a tiéd lenne, és akkor meg fogod tapasztalni.
Azért húztad ezt a lapot, mert az angyalok meghallgatták a bőséggel kapcsolatos imáidat. Most segítenek neked abban, hogy optimistán gondolkodj és erősen higgy a bőségben, ami hatékony módja a manifesztációnak.

Ez a lap azt is jelezheti, hgoy aggodalmaskodsz, pesszimistán gondolkodsz vagy ellenérzéseket táplálsz az anyagiakkal kapcsolatban. Ez abban is megnyilvánulhat, hogy gyakran panaszkodsz a pénz miatt. E tudattalan szokásod blokkolja a bőség feléd áramlását.
A bőségtudat azt jelenti, hogy olyan szavakat választasz, amelyek megerősítik azt, amire vágysz, ahelyett hogy azt erősítenék meg, amire nem vágysz.

Beszélj a bőségről, gondolj rá, érezd, mintha máris a tiéd lenne.
Ha a szavaiddal azt erősíted, hogy jelenleg bőségben élsz, a való világban is hamarosan megtapasztalod a bőséget. Vagyis a bőség először a gondolataidban jelenik meg, szavak és érzések formájában, aztán ez az energia manifesztálódik számodra felismerhető formában. Ez a lap tehát erőteljes emlékeztető, hogy csak pozitív szavakat használj a pénzzel és a támogatás vagy ellátás más forrásaival kapcsolatos beszélgetésekben.

Második lap:

Először magadat fizesd ki!

Pénzügyek terén azt tekintsd a legfontosabb kötelességednek, hogy amikor bevételhez jutsz, egy részét mindig félreteszed magadnak. Az öngondoskodás e szeretetteljes formája révén mindig lesz megtakarított pénzed, amit a jelenedre fordíthatsz, és a jövődbe fektethetsz.
Ez a lap az önmagadról való anyagi gondoskodás felé mutat, és egy ősi titkot oszt meg veled a bőséggel kapcsolatban, méghozzá azt, hogy először magadat kell kifizetned.
Anyagi jóléted szempontjából alapvető fontosságú, hogy törődj a számlákkal és a többi kötelezettségeddel, ám ugyanolyan fontos, hogy magad felé is leródd a tartozásod. Amikor kifizeted a számláidat, fizess magadnak is: minden kifizetett összeg tíz százalékát félre kell tenned. Ezt a pénzt pedig csak arra fordítsd, hogy felelősen a jövődbe fekteted.

Ez a lap az öngondoskodás más módjára is vonatkozhat: légy ugyanolyan tiszteletteljes és nagylelkű önmagadhoz, mint a szeretteidhez.

Harmadik lap:

Az akadályok eltűnnek!

Személyes jótetteid révén és pozitív energiáid segítségével túlléptél a korábbi akadályokon. Mostantól haladást és előremutató változásokat tapasztalsz majd a terveiddel kapcsolatban. Koncentrálj továbbra is a hálára, így biztosíthatod a bőség folyamatos áradását.
A személyes fejlődésedbe fektetett munkád kiszabadított a félelem csapdájából. Minden lehetőség nyitva áll előtted, és haladsz előre.
Fókuszálj folyamatosan a pozitív energiára. Nézz szembe azonnal mindenfajta kétellyel és aggodalommal, és add át Istennek, hgoy orvosolhassa a helyzetet.

Ne hagyd, hogy a gondolataid a lehetséges legrosszabb kimenetel felé kalandozzanak, mert a végén még valósággá teszed a félelemeidet. Emlékezz rá, hogy Isten felruházott a teremtés spirituális hatalmával. Használd ezt arra, hogy mesterművet alkoss, és a példád másokat is segítsen és inspiráljon.

Megerősítés: Miről szól pünkösd ünnepe?

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

Pünkösd tehát az egyház születésnapja.

“Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
– Apostolok cselekedetei 2:1 – 2:4,

Népszokások

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlórisz, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fájuk, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Tiziano: A Szentlélek eljövetele (1545).

error: Content is protected !!